2013. április 22., hétfő

II. évad 4. rész - előzetes



Sziasztok! Tudom, hogy a hétvégére ígértem az új részt, de szombaton volt a szülinapom és így némi csúszásba kerültem. :/ Mai nap folyamán azonban már tényleg felkerül az új rész. Addig is hoztam egy kis előzetest az új részből :)

puszi xx
Betti

(...)
Szorosan karolta át a derekamat és fejét a mellkasomon pihentette. Úgy bújtunk egymáshoz, mint régen és ez édes istenem mennyire hiányzott. Lehunytam a szememet, ahogy megéreztem bódító illatát.

-         Betti? –suttogta halkan

Meglepődtem kicsit, mennyire régen mondta már a nevemet. Akkor döbbentem rá igazán, hogy mindig becézett, míg együtt voltunk.

-         Igen?
-         Hogy értetted azt, hogy mindig itt leszel? –kérdezte
-         Pontosan úgy, ahogy értetted –motyogtam

Felemelte hirtelen a fejét és felkönyökölt mellettem. Arcán értetlenkedést láttam és némi zavarodottságot.

-         Azt akarod mondani, hogy…-elhallgatott
-         Igen azt. Nem bírtuk valami sokáig egymás nélkül igaz? –mosolyogtam rá

 
Nem szólt semmit, csak meredten nézett rám. Még szélesebben mosolyogtam és megsimogattam az arcát.

-         Emlékszel mit mondtam neked, a szakításunk előtti napon? Még mindig igaz. Nem tudok nélküled    létezni, hiába próbáltam meg. –vallottam be
-         De ez hogy lehet? –nyíltak tágra a szemei
-         Nem tudom leírni mit éreztem, mikor Caroline elmondta nekem, hogy mi történt. Úgy éreztem, hogy meghalok…hogy megfulladok. Andy és Danielle látták a legrosszabb pillanataimat, mikor kiborultam, mikor sírtam és nem akartam elhinni ezt az egészet. Dühös voltam, mérges és ordítani szerettem volna. De nem ment. Egyre arra gondoltam, hogy elvesztettelek. Hogy végül elvett tőlem, és már semmi nem lesz a régi. Mikor elmondtad, hogy igaz, amit mondott, meghalt minden reményem. Azonban képtelen voltam rád haragudni. Komolyan gondoltam, mikor azt mondtam, hogy hiszek neked. Elhiszem, hogy nem számított neked semmit. Azóta pedig, hogy szakítottunk mindketten szenvedünk. Látom rajtad is. Ahogy az öltözőben is viselkedtél, csendben és lassan megöltél. Nem tudok és nem is akarok mást szeretni! Veled akarok lenni. –hadartam el egy szuszra
(...)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése