2014. február 22., szombat

Moments - IV. évad 15. rész

Sziasztok! Meglepetés! :) Gondoltam megleplek Titeket, és felrakom a következő részt. Remélem tetszeni fog Nektek :) 
puszi
Betti xx



Percekig álltunk némán egymást nézve, majd Harry levette a zakóját és felém nyújtotta.

- Vedd fel, még megfázol -mondta mély rekedtes hangon

Nem ellenkeztem, csak hagytam, hogy rám adja a zakóját, ami meleg volt a testétől, és mennyei illata volt, pont, mint neki. Felé fordultam és láttam a tekintetében az elszántságot. Lehajtottam a a fejemet, és a zakója ujjával babráltam, ami alatt jócskán elveszett a kezem, akkora volt rám. Nem mertem ránézni, nem tudtam volna megmondani miért. Eszembe jutottak Liam szavai, hogy még mindig szerelmes belém. Majd arra gondoltam, ahogy viselkedik velem. Lehet, hogy igaza van Liam-nek, és egyszerűen csak én komplikálom túl a dolgokat. Ami nem lenne meglepő, hiszen ez elég rossz szokásom. Gondolataimból Harry zökkentett ki, ahogy végigsimított a karomon, és kezébe vette a kezemet. Reméltem, hogy nem érzi meg a remegésemet, amit most nem a hideg okozott. 

- Tudod, hogy akárhányszor elrohansz a frászt hozod rám? -kérdezte
- Én nem...nekem csak levegőre volt szükségem -mondtam
- Nekem pedig arra, hogy mellettem legyél -mondta
- Harry...- motyogtam
- Tudom, hogy elrontottam mindent, de meddig akarod tagadni amit érzel? -emelte fel a fejemet
- Nem tagadom -álltam a tekintetét 
- Akkor miért nem mondod el, hogy mi volt a valódi oka annak, amiért kijöttél? -kérdezte
- Mondtam már -makacskodtam

Harry elengedte a kezemet és a zakójánál fogva húzott magához közelebb. Minden ellenállás nélkül sikerült neki megtenni, és máris nagyon közel voltam hozzá. Túl közel! Lélegzetem egyenletlenné vált, és éreztem, hogy ő is kapkodva veszi a levegőt. Teljesen elgyengültem a karjában, és ezzel minden ellenállásom feleslegessé vált. Ujjaival az arcomat cirógatta, míg a másik kezével a derekamnál fogva húzott még közelebb magához. Közelebb hajolt, és ajkai követték az érintésének vonalát, ami belőlem egy jóleső sóhajtást váltott ki. Kezeimmel a vállába kapaszkodtam és oldalra billentettem a fejemet, hogy jobban a nyakamhoz férhessen. Keze a derekamról becsúszott a zakó alá és apró köröket írt le a derekamon a ruhán keresztül. Amikor arcunk ismét egy vonalba került akkor döbbentem rá arra, hogy mit is csinálunk. Nagyot nyeltem és megpróbáltam elhúzódni, de nem tudtam. Homlokát az enyémnek döntötte, és ujjai a hajammal játszottak. 

- Nem érzed már azt amit én? -kérdezte rekedtes hangon
- Nem...nem szabad ezt tennünk -motyogtam szinte a szájába
- Válaszolj a kérdésemre -simította az orrát az enyémhez
- Én...de igen, érzem -mondtam mire belőle egy sóhaj tört fel

A testünk már teljesen össze volt simulva, és ajkai az enyémet súrolta. Nem mozdult, csak néztük egymást. Majd nem tudom, hogy mi ütött belém, de előre hajolva, egy apró puszit adtam telt és puha ajkaira. Ő mintha csak erre várt volna, mikor elhúzódtam volna, az ajkaim után kapott, miközben egyik kezét a tarkómra csúsztatta. Mohón, de mégis gyengéden falta az ajkaimat, majd óvatosan megharapta za alsó ajkamat, hogy bejutást kaphasson és elmélyítse a csókunkat. Akjaim önálló életre keltek az érintésére és szinte sóvárogva nyíltak szét. Harry doromboló hangot hallatott, mikor ujjaimmal a hajába túrtam és óvatosan meghúztam. Az agyam teljesen kikapcsolt, és minden érzékszervemmel csak rá figyeltem. Az érintésére, a csókjára, az ölelésére és a csókjaira. Levegőhiány következtében váltunk el, és zihálva néztünk egymásra. Ajkai duzzadtak voltak a csóktól és teljesen az ölelésébe vont. Teljesen megfeledkeztünk a buliról, és vissza se akaródzott egyikünknek se menni. Azonban az ajtó kinyílt, és az előbb bent látott férfi lépett ki. Mikor meglátott minket zavartan ráncolta a szemöldökét. 

- Bocsi én csak....fel kéne vágnod a tortát -mondta befele mutogatva
- Mindjárt megyek -morogta Harry
- De...-kezdte
- Grimmie azt mondtam, hogy mindjárt megyek -emelte rá a tekintetét Harry
- Rendben. Bent megvárlak -ment be

Ahogy becsukódott az ajtó ismét felém fordult. Most már tényleg minden teljesen kusza volt bennem. Harry csókja végképp visszahozott minden, elzárt érzést. Ujjával végigsimított az államon, és egy puszit adott a homlokomra.

- Mellettem maradsz? -kérdezte
- Bent leszek én is -mondtam
- Egyenlőre nekem ez is elég. Csak ne rohanj el megint, rendben? -nézett a szemembe
- Nem fogok -ígértem

Harry még utoljára magához ölelt, majd bementünk vissza a bulira. Visszaadtam beérve neki a zakóját, és csatlakoztam a többiekhez. Láttam rajtuk, hogy lenne ezer kérdésük, de megráztam a fejemet jelezve, hogy ne most. Szerencsére nem erőltették, helyette mind Harry-t figyeltük, ahogy az előbbi táncos lány, - immáron felöltözve -, kihozza a tortát. Igyekeztem nem kimutatni, hogy mennyire zavar a lány jelenléte a közelében mert láttam, ahogy végigsimít a karján. Éreztem, ahogy a többiek engem néznek, de nem tudtak semmit leolvasni az arcomról.

- Nyugalom, ez csak egy csaj, aki próbálkozik. De mindketten tudjuk, ogy nincs esélye -jött mellém Ed
- Tudom, de nem kellemes, ezt páholyból végignézni -mondtam
- Elhiszem. De nem vele csókolózott kint az előbb, és nem miatta hagyott itt mindent, és rohant utána -kacsintott rám
- Itt hagyott mindent? -kérdeztem értetlenül
- Igen. Ahogy meglátta, hogy kirohansz, leszedte magáról a lányt, és utánad ment -mondta
- Ezt, nem tudtam -jöttem zavarba
- Most már tudod. Látod ezért mondtam, hogy ne aggódj miatta. -mondta
- Köszönöm -öleltem meg
- Nincs mit, szépek vagytok együtt -nevetett
- Azért az még nem most lesz -húzódtam el tőle
- Miért? -nézett rám
- Mert a menedzserük, finoman fogalmazva is utál -húztam el a számat
- Ennyire durva a helyzet? -kérdezte
- Egy kicsit. Figyeld meg, hogy ezt nem fogja ennyiben hagyni -ráztam meg a fejemet
- Lehet. De ismerem Harry-t. Ő tipikus küzdő szellem. Nem viseli el, ha olyat akarnak ráerőltetni, amit ő nem akar -magyarázta
- Gondolod, hogy nem lesz baj abból, ha mi...szóval ha mi együtt vagyunk? -tűnődtem
- Figyelj én egyet tudok, hogy Harry rég nem volt ilyen boldog, mint ma. És ez nem a torta miatt van. Nem tudom, hogy mi vagy ki hatott rá, amikor szakítottatok, de tudom, hogy megbánta -mondta
- Szerinted valaki hatására tette? -ragadtam meg a lényeget
- Őszintén? Szerintem igen. Egyszerűen nem értettem, nem volt semmi értelme az egésznek. Ő Taylor házába költözött be gyakorlatilag 2 hétre, te mégse akadtál ki ennyire. Igen, talán látható volt, hogy a srác többet akar, de rajtad semmit nem láttam. Úgy néztél rá mint a fiúkra, vagy rám. Utána merült fel bennem, hogy valaki tuti mondott olyar, ami befolyásolta -magyarázta

Nem tudtam regálni Ed elgondolására, de nagyon meglepett, hogy ő így gondolja. Harry-t néha könnyű befolyásolni annak ellenére, hogy nem viseli el, ha megmondják neki mit tegyen. De ha olyasvalaki mond neki valamit, akinek a véleménye számít neki, akkor elbizonytalanodik. Nem tudtam tovább agyalni ezen, mert a tömeg hatalmas éljenzésben tört ki, és Ed előrébb rángatott, nehogy lemaradjunk a finomságról. Miután a kezünkbe nyomtak egy-egy szelet tortát, elindultunk megkeresni a többieket. Tekintetemmel Harry-t kerestem akit meg is találtam, Louis és Grimmie között. Találkozott a tekintetünk, majd én átmentem a máik boxhoz és leültem Liam mellé. 

- Ízlik a süti? -kérdezte Niall
- Nem adom neked a sütimet. Menj és hozz magadnak -mondtam
- Ezt buktad -nevetett Zayn
- Jól van, megyek és hozok -cammogott el a pár lépésnyire lévő asztalhoz

Nevetve néztük, ahogy vagy 4 szelet sütivel megpakolt tányérral jött vissza. 

- Bebiztosítottad magad? -kérdezte Liam
- Csak egy kicsit -nyammogott jólesően

Caroline letörölte a szája sarkában levő habot, mire ő édes pofit vágott és megcsókolta a barátnőmet. Próbáltam nem arra gondolni, hogy milyen volt az, amikor mi voltunk ilyenek Harry-vel. Igyekeztem jól érezni magamat. Miután a süti elfogyott, jöttek az ajándékok átadása. A többiekkel nem siettünk előre furakodni, helyette beálltunk leghátulra és vártuk a sorunkra. Mindenki rengeteg személytelen ajándékkal lepte meg Harry-t és a végén Ed-el azon nevettünk, hogy egyre nehezebben leplezi Harry az érzéseit. Mikor nagy sokára elfogytak az emberek, mi kerültünk sorra. Először a fiúk adták át, majd jöttek a lányok, és végül én. Ed aki elődtem adta oda, rám kacsintott és közelebb tolt. Azonban mielőtt odaérhettem volna, Grimmie lépett mellém. Mikor meglátott úgy csinált, mintha akkor vett volna észre. Megálltunk és mind a ketten a másikra néztünk. Öljetek meg, de volt valami fura benne. 

- Jaj bocsánat, nem láttalak -szólalt meg
- Semmi, menj csak -mondtam és hátrébb akartam menni, de valaki elkapta a karomat

Felnézve Harry-vel találtam szemben magamat. 

- Grimmie biztosan tudja, hogy a hölgyeké az elsőbbség. Főleg a te esetedben -mondta és közben végig a haverjára nézett
- Persze, menj csak -mondta és volt valami nem őszinte a mosolyában

Mikor Grimmie elment, magam elé tartottam a kis tasakot és felé nyújtottam.

- Igaz az utolsó percben vettem meg, de azért remélem tetszeni fog. Boldog születésnapot -néztem fel rá
- Köszönöm -mosolygott rám, és belenézett a táskába

Végig az arcát figyeltem, és megnyugodtam, mikor megláttam kisfiús mosolyát, és lelkesen túrt bele a táskába. Kiemelte az ajándékot, és láttam rajta, hogy tényleg tetszik neki.

- Ez szuper, köszönöm -mondta csillogó szemekkel és megölelt
- Nincs mit, örülök, hogy tetszik -mosolyogtam
- Az nem kifejezés, pont erre vágytam már régóta. És ez a Pink Floyd felső, is fantasztikus -mondta és a mosoly levakarhatatlan volt az arcáról

Miután kihálálkodta magát, visszamentem a többiekhez és megnéztük, hogy Grimmie mit ad neki. Nem lepődtem meg, hogy az ő ajándéka az volt, hogy a lány egész éjszakára csak az övé. Megforgattam a szememet, és a pulthoz mentem inkább. Nem ihatok nagyon az igaz, de egy pohár megengedett azért. Így kikértem egy pohár Martinit és a szívószállal babráltam. Valahogy az, az érzésem volt, hogy Grimmie távol akar tartani Harry-től. Vagy legalábbis más lehetőségeket ad neki adni, más lányokkal. A szemeim hirtelen elkerekedtek és a szívószál is kiesett a kezemből. Ed korábbi szavai jutottak az eszembe és beugrott. Mi van ha ő volt az, aki beszélt vele? Rá hallgat Harry, hiszen Ed elmondása szerint jó barátságot ápolnak. Kifújtam a bent tartott levegőt és be kellett ismernem, hogy ezt senkinek nem mondhattam el, hiszen ki hinné el? Mármint, Ed még talán, de rajta kívül senki. És felesleges lenne úgy megvádolni, nogy lehet közben, hatalmasat tévedek és meg is bántom. Lehet neki ilyen a természete, és nem ellenem szól. Megittam a maradék italomat, és a többiek keresésére indultam. Meg is találtam őket, az asztalunknál ültek és lelkes beszélgetésbe voltak. A lány pedig ott ült Harry mellett. Próbálta magát kelletni Harry-nek és magára vonni a figyelmét. Leültem most Louis mellé és a fejemet a vállára hajtottam. 

- Na mi az nagylány? -kérdezte 
- Semmi, csak elfáradtam -mondtam
- Elég húzós napod volt, nem is csoda -puszilta meg a fejemet
- Egy kicsit -bólintottam
- Akarod, hogy menjünk? -kérdezte Vic
- Nem kell, hívok egy taxit majd. Ti maradjatok csak -néztem rájuk
- Biztos? -kérdezte Louis
- Persze -biztosítottam őket

Körülbelül negyed óráig pihentettem a fejemet Louis vállán, majd mielőtt végleg elpilledtem volna, hívtam egy taxit. 

- Akkor majd reggel találkozunk -vettem magamhoz a táskámat
- Ha visszaértél csörgess meg! -kötötte a lelkemre Liam
- Meglesz, ne aggódj -mondtam

Nagy levegőt vettem es odamentem a másik asztalhoz is. Kérdőn nézett rám mindenki.

- Hár te? -kérdezte Niall
- Én megyek, eddig bírtam -mondtam
- Elkísérjelek? -kérdezte Zayn
- Nem kell maradj csak. Hívtam már egy taxit - mondtam, majd Grimmie felé fordultam - Örülök, hogy megismertelek
- Én is téged -mondta kimérten
- Harry, köszi a meghívást, további jó bulizást -mondtam és meg se várva a válaszát elindultam a kijárar felé

Kiérve láttam, hogy a taxi nincs még sehol, így a karomat a testem köré fonva igyekeztem a nemlétező meleget magam köré képzelni. Az eső még mindig szakadt, és úgy tűnt nem akar egyhamar elállni. Alig állhattam ott 5 perce, mikor megláttam a taxit, ami nem a bejáratnál állt meg, hanem odébb. Elmorogtam magamban pár kedves szót, majd kilépve a szakadó esőbe, odasétáltam. Felesleges lett volna futni, így is, úgy is eláztam. Legfeljebb a nyakamat törtem volna ki abban a cipőben. Azonban alig ültem be, mikor valaki beugrott mellém. Kérdőn pillantottam fel, és Harry-vel, találtam szemben magamat. Hasonlóan hozzám ő is elázott, haja vizes volt, és a ruhája is átázott. Arcán esőcseppek gyöngyöztek, de a szája édes mosolyra húzódott. 

- Hát te? -néztem rá meglepetten
- Te sem gondolhattad, hogy azt a csajt választom helyetted -simított ki egy vizes cseppet az arcomból
- Nem gond...-kezdtem, de Harry közeleb csúszott az ülésen, és a közelségével a hangom elhalt. 

Elmosolyodott, mikor a karjába kapaszkodtam, majd egy forró csókban részesített, elfeledtetve velem minden ellenállásomat. 

14 megjegyzés:

  1. Úristen,pont a legjobb résznél hagytad abba.Siess a kövivel.Imádom ♥♥♥

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jóó, gyorsan a kövit!!!!!!

    VálaszTörlés
  3. nagyon nagyon jó nagyon gyorsan a kövit mert imádom!!!!!! nem rég kezdtem el olvasni és már beis értem azt ahogy írsz és most már nem birok vűrni szval nagyo nagyon gyosan a kövit!!!!

    VálaszTörlés
  4. Juhé!
    Imádlak, köszi, hogy felraktad!

    VálaszTörlés
  5. Holnap is jöhet az új rész!
    Felvettek a gimibe, ünnepeljünk!
    xx

    VálaszTörlés
  6. Omg! Kérlek nagyon siess! :) köszi a meglepi részt nagyon jó! <3
    P. : Rozi

    VálaszTörlés
  7. Imádom! :) Kövit gyorsan! :)

    VálaszTörlés
  8. amúgy sunyiba maratont írsz? :DDD roohadt jóó<3

    VálaszTörlés
  9. Nagyon-nagyon jó!!
    Siess a kövivel pls.:D
    Eszti

    VálaszTörlés
  10. Köviiit gyorsan!!! Ez eszméletlen! De jó, végre összejönnek!! <3 imádom! Siess légyszi! xxx Alcsi

    VálaszTörlés
  11. Naa!
    Rakd már ki!
    Nagyon szenvedek!
    :(
    xx

    VálaszTörlés
  12. Szia! Szokás szerint nagyon jó ez a rész is. De mindig a legjobb résznél hagyod abb. :) Nagyon jó lett mégegyszer mondom...:) ;D SIESS A KÖVETKEZŐ RÉSZEL. :D Fanni

    VálaszTörlés
  13. Gyorsan kövit!!! :D

    VálaszTörlés