2014. február 8., szombat

Moments - IV. évad 9. rész



Sziasztok! Most is szeretném megköszönni az előző részhez érkezett kommenteket, nagyon jó érzés volt olvasni őket, köszönöm! Remélem mindenki jól van és élvezitek a hétvégét. 
puszi
Bettina xx



* Betti szemszöge * 


-         Biztos, hogy minden rendben lesz veled? –kérdezte századjára Lauren
-         Ha még egyszer megkérdezed, a repülőgép csomagterében végzed! –néztem rá
-         Jól van, na, csak aggódunk miattad –mondta
-         Tudom, és hálás vagyok érte, de megleszek –mosolyogtam rá
-         Ismerlek, akkor is mosolyogsz, ha legszívesebben sírnál –sandított rám Vic is
-         Igen tudom, hogy jól ismertek, de most tényleg jól vagyok –mondtam
-         Rendben, ha mégsem így van, Georg majd úgyis értesít –mondta Caroline
-         Na, ugye, beépített emberetek van, nem lesz baj –öleltem meg
-         Menjetek lányok, vagy lekésitek a gépet –jött oda George
-         Megyünk már. Te meg vigyázz rá akár a szemed fényére –fordult felé Lauren
-         Meglesz, ne aggódjatok –bólintott George és átkarolt 

Nagy nehezen sikerült őket végül felültetni a gépre és George meg én a váróban állva néztük, ahogy felszáll a gépük. Nagyot sóhajtottam mikor eltűnt a szemünk elől a gép. Azóta, hogy elrohantam a fiúktól eltelt egy hét, és mindenki aggódó tekintettel nézett rám a nap 24 órájában. Harry már szerencsére jobban volt Vic elmondása szerint. Vagyis pontosítom magam, a testi sérülései már begyógyultak, de elmondása szerint nagyon szenved amiatt, hogy teljesen kizártam őt az életemből. Mert ezt tettem. Le kellett ezt zárni. Ő megadta a kezdő lökést a szakítással, én pontot tettem a végére. Nem okozhatunk több fájdalmat egymásnak, és a menedzsere is kerek perec megmondta, hogy nem akar a közelében látni, mert miattam verték meg. És lássuk be, igaza volt. Na, jó persze, azt is el kell ismerni, hogy a lányoknak is igazuk volt abban, hogy engem meg Harry miatt támadtak meg a koncert után. De ez pont arra mutat rá, hogy talán jobb, ha most tényleg tartjuk magunkat ahhoz, ami miatt szakítottunk. A fiúk visszautaztak Angliába, mert az új albumukról az első kislemezhez forgattak videót. A lányokat pedig megkérdezték, hogy nem szeretnének-e szerepelni benne, mert ők nagyon szeretnék. Persze először nagyon sokat gondolkodtak rajta, mert nem akartak egyedül hagyni. De végül sikerült őket meggyőzni, így emiatt utaztak most el. A fiúk már két nappal korábban elutaztak, viszont a lányoknak elég volt csak ma utazni. 

-         Egyébként, téged nem hívtak? –kérdezte George kilépve a reptérről
-         De igen, bár szerintem tudták jól, hogy nemet fogok mondani –mondtam
-         Azért nem lennék a helyükben –mondta a cipőjét fixírozva
-         Miért? –néztem rá
-        Mert Harry a barátjuk, de téged is szeretnek. Nehéz lehet, hogy ezt így végig kell nézniük és közben nem lehetnek veletek, mert ahol az egyik ott van, nincs ott a másik –magyarázta
-         Ez…ebbe eddig bele se gondoltam –mondtam
-         Nem azért mondtam, csak eltűnődtem a dolgokon –mondta
-         De igazad van. Lehet idővel menni fog, csak adjanak egy kis időt –mondtam
-         Ne aggódj, szerintem megértik, hogy most min mész keresztül –ölelt magához fél kézzel
-         Remélem, mert én is szeretem őket nagyon –mondtam
-         Hidd el, tudják jól –mosolygott rám 

Elnéztem oldalra és azon gondolkodtam, hogy vajon tényleg tudják, hogy milyen fontosak nekem? Az elmúlt egy hétben belevetettem magamat a munkába, és jó pár dalt megírtam már. Nem tudtam, hogy felhasználhatóak vagy sem, de jó érzés volt leírni a szavakat, amik a fejemben voltak. Na, persze Ross szerint mindegyik fantasztikus, de rá nem lehet adni, mert képes túlzásokba esni. 

-         Merre szeretnél menni? –állt meg George az egyik kereszteződésnél
-         Nem tudom, szeretnék pár ruhát venni, Vic és Lauren jó pár holmimat lenyúlta –mondtam
-         Akkor irány vásárolni –kacsintott rám, és a legközelebbi bolt felé húzott
-         Őrült vagy –nevettem
-         És neked most pont erre van szükséged –nevetett

Nem válaszoltam, csak felnevettem George bolondos énjén, ami előtört belőle. Igaza volt, ahhoz, hogy kilábaljak, ebből szükségem van ilyen barátokra. Így hát hagytam, hogy berángasson a boltba, és rengeteg ruhát a kezembe nyomjon. Az egyiken egy gitár volt és róla rögtön Patrick jutott eszembe. Nos, igen, róla nem meséltem. A történések másnapján leültünk beszélgetni, és abban maradtunk, hogy barátok leszünk. Fontosak voltunk egymásnak, és imádtuk egymást, de mint barát. Szerencsére ezt ő is így gondolta, így nem veszítettem el őt. Igazából George és Patrick voltak azok, akik éjjelente velem aludtak, és igyekeztek mindenben mellettem, lenni. Nem kell félreérteni, a lányok is mellettem voltak, de nem akartam, hogy miattam ne legyenek a fiúkkal. Csak mert az én szerelmi életem kész katasztrófa, az övéket nem engedtem. A két fiú pedig nagyon jó hatással volt rám. Gondolataimból George zökkentett ki, aki a próbafülke felé terelt. 

-         Próbáld fel őket és mindegyiket szeretném látni rajtad! –mondta
-         Rendben –nevettem

Felakasztottam a ruhákat és csak most láttam, hogy miket szedett össze nekem. 

-         George, ezt az ultra rövidnadrágot remélem nem gondoltad komolyan! –szóltam ki
-         Dehogyis nem! Próbáld csak fel, jól fog állni! –mondta
-         De...kizárt, hogy hülyét csináljak magamból! –ellenkeztem
-         Vagy magadtól veszed fel, vagy bemegyek és rád adom! –mondta
-         Jó jó nem kell durvulni –adtam meg magam

Felpróbáltam az ominózus nadrágot, hozzá az egyik pólót és kiléptem a fülkéből. Azonban nem George vigyorgó fejével találtam szemben magam hanem…

Ross a boltban 

-         Ross? –lepődtem meg
-         Hali –mosolygott rám 

A fotel szélén ült, fehér nadrág volt rajta, hozzá fekete felső, és bőrkabát. A lábán pedig a szokásos, koszos converse cipője volt. 

-         Hát te mit keresel itt? –kérdeztem
-         Nem is örülsz nekem? Na, szép –biggyesztette le az alsó ajkát
-         Bolond vagy. Egyszerűen csak meglepődtem –vágtam hozzá a párnát a fotelből
-         Nem elég, hogy nem örülsz, nekem még verekszel is. Nem is értem miért jöttem ide –nevetett
-         Komolyan, ha nem lennél ki kéne találni –nevettem én is
-       Tudom. Na de komolyra fordítva a szót, először is ezt, így ahogy van meg kéne venned –mutatott rám
-         Összebeszéltél George-val –ráztam meg a fejemet
-         Dehogy, csak van szemem és látom, hogy milyen őrülten jól áll rajtad –mondta
-         Ezért jöttél? –húztam fel a szemöldököm
-         Igazából nem. El szeretnélek rabolni a következő pár napra –mondta
-         Mi? Miért? –döbbentem le
-         Hát gondoltam, hogy szerepelhetnél a videónkban –mondta
-         A miben? –kérdeztem
-         Kicsi lány ne legyél ennyire ledöbbenve –jelent meg George újabb ruhatömeggel
-         Te fel akarod vásárolni a fél boltot? –néztem rá
-         Csak a negyedét –mondta és berakta a ruhákat az próbafülkébe
-         Nem is baj, szükséged lesz jó pár ruhára –mondta Ross
-         Hé, állj! –mondtam
-         Mi az? –néztek rám
-   Először is, te fogd vissza magad –mutattam George-ra – másodszor, nem mondtam még igent –fordultam Ross felé
-         De azt fogsz, ha szépen megkérlek –állt fel és jött oda hozzám
-         Ugyan már, menj el és érezd jól magad! Rád fér egy kis szórakozás –mondta George
-         Kérlek, nagyon szeretném, hogy te is ott legyél –nézett rám Ross
-         Rendben, legyen, elmegyek –mondtam
-         Szuper –nevetett Ross és felkapva megpörgetett

Általában véve gyűlöltem ezt, de annyira boldog volt, hogy nem akartam lelombozni a hülyeségemmel. Mikor lerakott betuszkoltak vissza a fülkébe, és további egy órán keresztül próbáltam még ruhákat. Végül rengeteg ruhával a kezünkben távoztunk, miután megvettük a fél boltot. Ross-nak mennie kellett, de mondta, hogy a délután folyamán értem jön és elmegyünk hozzá. Hogy ez pontosan mit takart azt nem tudtam, de nem akartam tovább magamba zárkózni. Adnom kellett egy lehetőséget mindennek, amit az élet felkínál nekem. És e szerint döntöttem, mikor belementem ebbe az egészbe.


* Harry szemszöge * 

Fejemet az üvegnek támasztva néztem kifele, miközben a forgatás helyszínére igyekeztünk. Ma kezdtük el a forgatást, és már mindenki nagyon izgatottan várta. Bevallom először nekem ehhez volt legutoljára kedvem, de aztán megráztam magam. Nem okozhattam csalódást a fiúknak és a rajongóinknak. Így hát egy-két napra először hazautaztam a családomhoz, és ott sikerült úgy, ahogy feltöltődnöm. Gemma és anya mindig tudták, hogy öntsenek belém lelket. Utána már sikerült visszarázódnom a régi énembe. A menedzserrel olyan szinten megromlott a viszonyom, hogy nem voltam hajlandó vele még csak egy szobában tartózkodni sem. Tudom, én szakítottam, én akartam ezt, de amikor megvertek csak arra gondoltam, hogy nem halhatok, meg amíg nem mondtam el neki, hogy szeretem. Akkor jöttem rá, hogy nem tudok és nem is akarok nélküle lenni. És úgy tűnt ő is még mindig érez irántam, engedte, hogy a közelébe legyek, és amikor hozzám bújt, éreztem a remegését. Ha akkor Marco nem kezdi, el a baromságait talán már együtt lennénk. Akkor talán el tudtam volna neki mondani, hogy nem akarok tovább nélküle lenni, hogy hatalmas barom voltam mikor elengedtem. De Marco mindent elrontott és most már Betti kizárt az életéből. Fanyarul elmosolyodtam, most ő teszi azt, amit én tettem. Tehát megkaptam azt, amit akartam mondhatni. Marco elintézett mindent, és most már kezdenek megnyugodni a kedélyek. Én visszatértem Londonba, és mindenki azt hiszi, hogy idilli kapcsolatom van Taylor-al. 

-         Harry jól vagy? –hajolt felém Louis
-         Hm? Persze csak elbambultam, kíváncsi vagyok milyen lesz a videó –mondtam gyorsan
-         Arra én is, de mindenképp őrült lesz és vicces –mondta
-         Várd ki a végét, lehet, ránk erőltetnek valami mást –mondtam 

A többiek összenéztek és hallottam Marco horkantását az első ülésről. Nos, igen, amikor és ahol lehetett mindig célzásokat tettem Marco korábbi tettére. És ez őt frusztrálta nem is kicsit. Engem viszont teljesen hidegen hagyott. Már beszéltem Simon-al, és ő elmondta, hogy igazából a jövő évben, ha akarunk, menedzsert cserélhetünk és akár a Sony-val is szerződhetünk. Szóval nem kellett már sokáig elviselni Marco-t. 

-         Gyere Harry megérkeztünk –rángatta meg a pulcsimat Liam
-         Megyek –mondtam 

Kiszállva a kocsiból egy erdő mellett találtuk magunkat, ahol már nagyban állították fel a kellékeket. Elsőre nagyon tetszett. Ez tipikusan olyan hatalmas baráti bulinak ígérkezett, ahol sátorozunk, zenélünk és bolondozunk. Igen, pont ilyenre gondoltunk. 

-         Ez nagyon jól néz ki –vigyorgott Niall
-         Az biztos –mondtam
-         Na, ez hasonlít arra, amit akartunk –mondta Zayn 

Egyet kellett értenem a fiúkkal, mert tényleg eltalálták, amit akartunk. De hát ez illett is a dal címéhez, Live while we’re young. Semmi komolyat nem akartunk, csak önmagunkat adni. Gyorsan körbevezettek minket és megmutatták, hol fogunk forgatni. A sátor nagyon jól nézett ki belülről, itt kezdtük a forgatást. Aztán a tó környéke is valami hihetetlenül nézett ki, a tóra ilyen nagy gömböket raktak, amibe belemászva simán el lehetett futkosni a víz felszínén. Niall mellettem elmotyogta, hogy ő ezt mindenképp ki akarja próbálni. Szegény Zayn pedig kifejtette, hogy most már tuti, hogy a halálára pályázunk. Jót nevettem rajta és igyekeztem megnyugtatni, hogy ha baj van mi majd kimentjük. Ez persze őt nem nyugtatta meg, és továbbra is aggódva nézett a tó felé. A fákat nagyon klasszul megvilágították, mindenféle színekkel. Amikor azt hittük, hogy ennél klasszabb nem lehet, megláttuk a felállított kis medencét. Már majdnem fejest ugrottunk bele, mikor Lou elénk állt és a sminkes sátorba terelt minket. Kifejtette, hogy lesz még rengeteg időnk beleugrani, de most megcsinálja a fejünket. Niall és Louis rettentően duzzogott érte, de csöndben tűrték, hogy Lou alapozóval bekenje őket. Épp a vége felé tartottunk már, mikor megérkeztek a lányok és a fiúkkal onnantól kezdve alig lehetett bírni. Na persze Marco megint hozta a formáját, és megfenyegette őket azzal, hogy ha nem maradnak nyugton, elküldi a lányokat. Azt elismerem, hogy hatásos volt, mert utána szó nélkül ültek és meg se mozdultak. A hangulatgyilkost szívesen dobtam volna bele a tóba, de inkább csak kisétáltam a sátorból. Csatlakoztam a lányokhoz, akik az egyik sátor előtt lévő szalmából készült ülőalkalmasságokon kuporogva várták a fiúkat. Leültem melléjük és örültem annak, hogy nem utálnak, vagy valami. Nagyon aranyosak voltak velem és azt éreztették, hogy még mindig ugyanúgy barátok vagyunk, aminek örültem. A fiúk sorban érkeztek meg, és nagyon jó hangulat alakult ki lassan. A beszélgetést Lauren telefonja zavarta meg, aki kapkodva keresgélte a táskájában. 

-         Nem a zsebedben van? –kérdezte Zayn
-         Hm? –nézett fel a táskájában könyékig túrva
-         Kicsim, a telefonod a zsebedből szól –mondta Zayn
-         Jaj, tényleg oda raktam –vette elő
-         Kész vagy te lány –nevetett Louis
-         Nem szólsz be –öltött rá nyelvet és felvette a telefont

Nem tudtuk, hogy ki az, csak a párbeszéd egyik felét hallgattuk. Mikor végzett kérdőn néztünk rá, ő pedig láthatóan zavarba jött, főleg mikor rám nézett. 

-         Ki volt az? –kérdezte Vic
-         Öhm Betti volt –mondta

A gyomrom bukfencezett egyet és hirtelen melegem lett. 

-         És hogy van? –kérdezte Liam
-         Jól van, azért hívott, hogy elmondja, pár napra elutazik Los Angeles-ből –mondta
-         Na! Merre megy? –faggatta Louis
-         Nem tudja, csak annyit mondott, hogy Ross megkérte, hogy szerepeljen a videójukban –mondta
-      Ross még egymagában is sok, és a bandában ott van a tesója is. Szegyén Betti, ki fogják készíteni nevetett Caroline
-         Ross a srác aki…-kezdte Zayn
-         A srác, aki segít nekünk a dalszövegírásban –mondta Vic
-         Van saját bandája? –kérdezte Niall
-         Igen, R5 a nevük és tényleg nagyon jó zenét játszanak –magyarázta lelkesen Lauren
-   Csak remélem, hogy ezért Betti nem fog kapni a rajongóktól kedves megjegyzéseket –mondta Caroline
-         Miért kapna? –néztünk rá értetlenül
-     Mert, ahogy nálatok Harry, úgy nálunk Betti az akit mindig azzal vádolnak meg, hogy „elárulja” a bandát –magyarázta Vic
-     Ó istenem, együtt vagytok, szeretitek egymást és az, hogy néha külön vagytok nem jelent semmit! –mondta Liam
-      Ez igaz, ne foglalkozzatok ezzel. Ti tudjátok az igazat és ez a fontos. A többi meg gondoljon, amit akar –mondta Zayn
-    Ráadásul, most ti is velünk vagytok, a mi videónkban fogtok szerepelni. Ez fair, ő ott, ti meg itt. Szavuk nem lehet –mondta Niall
-         Igazuk van a fiúknak –mondta Louis bólogatva
-         Mi tudjuk, csak a rajongók már kevésbé vannak ezzel tisztában –mondta Lauren

Összenéztem a fiúkkal és tudtam, hogy min mehetnek ezen a téren keresztül a lányok. Szerettem volna megértetni a rajongókkal, hogy az, hogy néha van, egy-két külön projektünk nem azt jelenti, hogy elhagyjuk a bandát. De ez még úgy tűnik olyan dolog, amin dolgozni kell. 

-    Gyertek srácok, beszéljük meg a részleteket és kezdjünk neki! –jött oda a rendező kizökkentve minket a beszélgetésből
-         Megyünk –mondtuk és követtük őt 

Miután a rendező elmagyarázta, hogy mit merre hogyan képzelt, nagyon izgatottak lettünk és alig vártuk, hogy nekiálljunk a forgatásnak. Összenéztünk, és arra gondoltam, hogy ez igazán nagyot fog szólni!

3 megjegyzés:

  1. uuuuuuu nagyon jó lettt!!!! gyorsan a kövit

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jóó! Csak kicsit rövid lett de imádom. Gyorsan a kövit :) Remélem Harry és Betti hamar összejönnek most már :D. Imádom a blogod!!!!

    VálaszTörlés
  3. Imádom!!! :)) nagyon siess légyszi...
    Puszi:Rozi

    VálaszTörlés