2012. május 16., szerda

32. rész teljes

*Caroline szemszöge*

Mikor kinyílt az ajtó és Liamék eltűntek mögülem tudtam, hogy valamire készülnek. Kicsit félszegen léptem be a lakásba, de mikor mindenhol gyertyákat meg rózsaszirmokat láttam megtorpantam. Elképesztő volt az a látvány ami elém tárult és a szerelmem ahogy ott állt kiöltözve előttem, csak tovább tetézte ezt a látványt. Ha már csak ennyiben kimerül az este folytatása akkor is életem legszebb pillanata lett volna. Édesen mosolyogva közeledett felém majd mikor már szorosan előttem állt, egy apró csókot lehelt az ajkaimra.

- A lányok kikészítették a ruháidat. Persze felőlem farmerben és melegítő felsőben is jöhetsz –hadarta

- Megyek átöltözöm –bólintottam és egy puszit adva magára hagytam

Szegényem nagyon izgult, biztos sokat készülhetett erre az estére. Gyorsan felvettem a kikészített ruhákat, a hajamat egy laza kontyban tűztem fel és egy kis parfümöt fújtam magamra. A tükör előtt gyorsan megnéztem az összhatást, amivel meg voltam teljesen elégedve. Hevesen dobogó szívvel mentem vissza a nappaliba, ahol Niall a kanapénak dőlve várt rám. Mikor meglátott szélesen elmosolyodott és összefűzte az ujjainkat.

- Mehetünk? –kérdezte

- Persze, de hova? –néztem rá

- Meglepetés –mondta és kezével eltakarta a szememet

Nagy nehezen sikerült elevickélni az ajtóig és mikor a fülembe suttogta, hogy kinyithatom a szememet csodálatos látvány tárult elém. A kert teljes egészében fel volt díszítve, lampionok, gyertyák, rózsacsokrok és egy megterített asztal. Meghatódva fordultam felé és fontam a karjaimat a nyaka köré.

- Szeretlek Niall Horan –néztem a szemébe

- Én is szeretlek –mosolyodott el és lágyan megcsókolt

Miután elhúzódtunk egymástól, az asztalhoz vezetett és kihúzta nekem a széket. Leült velem szemben és ekkor megjelent Gemma aki láthatóan a pincér szerepét töltötte be.

- Hát te? –néztem rá mosolyogva

- Hát én. Te csak élvezd az estét a hercegeddel –kacsintott rám és fejével Niall felé bökött

- Ezt csak élvezni lehet –pirultam el

- Helyes. –mosolyodott el

Sorban fel lett szolgálva minden finomság és egyszerűen nem tudtam betelni sem az estével sem Niallel. Annyira udvarias, figyelmes, kedves, gyengéd és mégis őrjítő fiú volt, hogy az hihetetlen. A vacsora nagyon finom volt – mertem feltételezni hogy Anne készítette el –, utána pedig leültünk a hintaágyba és beszélgettünk. Annyi mindent nem tudtunk még egymásról, hogy volt bőven beszédtémánk. Kicsit fázni kezdtem, azonban Niall erre is gondolt, mert egy takarót vett elő a hintaágy mellől. Mindenre gondolt! Szorosan bújtam hozzá a takaró alatt míg ő a hátamat és a hajamat cirógatta. Imádtam mikor ezt csinálta, annak ellenére hogy láttam ő kicsit zavarban van. Óvatosan a kezemet a combjára tettem, mire hirtelen felém fordította a fejét. Kezemet végigvezettem a hasán, mellkasán majd a nyakán végigsimítva a hajába túrtam. Érintésem nyomán kirázta a hideg és keze kicsit lejjebb vándorolt a fenekemre. Kezdett kicsit feloldódni aminek örültem. Olyan kis buta amiért nem látja azt amit én, hogy egy őrülten észvesztő pasi. Az én eszemet legalábbis teljes mértékben elvette. Közelebb húzott magához és megpuszilta a homlokomat, majd az arcomat, orromat – aminek hatására elmosolyodtam – majd mikor a számhoz ért megállt én pedig felpillantottam rá. Arca kicsit ki volt pirulva és a szemei csillogtak, szinte már az őrületbe kergetett, mikor végre ajkai megtalálták az enyémhez vezető utat. Eleinte nagyon óvatosan csókolt, majd mikor megharaptam picit az alsó ajkát halkan felnyögött és szenvedélyesebben csókolt. Egyik kezét a tarkómra csúsztatva húzott vissza magához, mikor hátrébb húzódtam tőle. Belemosolyodtam a csókunkba, a kis telhetetlen! Mikor az ölébe húzott már határozottan eltűnt belőle minden félénkség, bátortalanság, aminek nagyon örültem. Homlokát az enyémnek döntötte és csak néztük egymást percekig, miközben a hátamat simogatta. Egyszerűen imádom, szeretem és nem tudom ezt elégszer elmondani neki.

- Ne menjünk be? Kezd hűvös lenni –húzta összébb rajtam a takarót

- Mehetünk –bólintottam és felállva húztam őt magammal

Már majdnem az ajtóhoz értünk mikor hirtelen visszahúztam.

- Mi az? –lépett vissza

- Köszönöm. –néztem a szemébe

- Nincs mit kicsim, neked bármit megcsinálnék –kezdte de én közbeszóltam

- Nem csak a vacsorát. Mindent, hogy itt vagy nekem, hogy szeretsz, hogy ilyen figyelmes, édes, bolondos, édes vagy. Mindent. –öleltem át

- Inkább ezt nekem kéne mondanom –simogatta a hajamat

Érdeklődve húzódtam el tőle és néztem fel rá. Hiszen őt annyian szeretik!

- Nem gondoltam volna, hogy találok olyan lányt aki ilyen hatással lesz rám. Te két lábbal tartasz a földön, azért szeretsz aki vagyok és a szerelmed mindennél boldogabbá tesz –mondta

- Ugyan én csak egy lány vagyok –jöttem zavarba

- Másnak lehet, de nekem nem. Nekem te vagy a minden ahogy nevetsz, bolondozol, másokkal törődsz vagy épp szomorkodsz az orrod alatt minden olyan elbűvölő rajtad. –simított végig az arcomon

- Niall –csak ennyit bírtam kimondani majd szorosan megöleltem

Megcsíptem óvatosan magamat, hogy megbizonyosodjak róla nem csak álmodom. Nem csak álmodom, hogy ilyen fantasztikus fiú a szerelmem. Hirtelen valami rácsöppent az arcomra, először azt hittem hogy Niall könnyezik esetleg, de mikor a fejem búbjára is rácsöppent valami rájöttem, hogy hamarosan elered az eső. Mindketten felnéztünk és jobbnak láttuk bemenni mielőtt tényleg bőrig ázunk.

- Egyébként a többiek hova mentek? –kérdeztem a konyhában megállva

- Azt hiszem egy kis moziba –mondta miközben két tálkát vett le

- Az minek? –érdeklődtem kislányosan

- Van fagyi, tejszínhab, eper és csoki öntet. Gondoltam ha már a többiek ilyen lelkesen bevásároltak, használjuk ki –mosolyodott el

- Remek ötlet! –dörzsöltem össze a kezemet

Kipakoltuk a konyhapultra a szükséges eszközöket és nekiláttunk a sok finomságnak. Közben megint beszélgetni kezdtünk, Niall mesélt a gyerekkoráról és én is elmeséltem neki a szüleim válását. Mikor látta, hogy ez kicsit érzékenyebben érint fogta a tejszínhabot és váratlanul lefújt vele.

- Hé! Ezt miért kaptam? –néztem fel rá tejszínhabbal az arcomon

- Csak úgy! Mert így még édesebb vagy –mondta

- Szóval így állunk –mondtam és a hátam mögött kitapogattam a csoki öntetet és ráöntöttem.

- Naa –pislogott rám a csokin keresztül

- Így jár aki gonoszkodik! –öltöttem rá nyelvet

- Na várj csak –mondta és az egészből egy hatalmas kaja csata lett

Mikor már a konyha padló is ragadt velünk együtt a nyalánkságoktól, megadóan felraktam a kezemet.

- Rendben megadom magam! Elég! Vagy Anne mindkettőnket az emeletről vág ki! –nevetem

- Majd rendet rakunk –jött közelebb

- Nehogy meg .. –kezdtem de addigra ajkait az ajkaimra tapasztotta

Az ő ajkain lévő csoki öntet és a rajtam lévő tejszínhab keveredett a csókunkban amire elmosolyodtam.

- Téged képtelenség megcsókolni anélkül, hogy ne mosolyognád el magad –húzódott hátrébb

- Tehetek róla, ha ilyen édes barátom van? –néztem fel rá nagy szemekkel

- Akit tudod hogy bűvölj el –nyomott egy csókot a számra

- Igen? Milyen szerencsés lány, hogy egy ilyen fiút el tud bűvölni! –mosolyogtam

- Lökött –mondta és letörölt az arcomról egy kis tejszínhabot

- Ugye tudod, hogy nem én vagyok a desszert? –kérdeztem

- Pedig úgy terveztem, hogy megkóstollak –húzódott közelebb

- Na még mit nem! A franciakrémest a hűtőben találod! –mutattam a háta mögé

Erre nevetve felkapott az ölébe és megindult velem az emeletre. Letett az ágy mellett és a szekrényhez lépve törülközők között kezdett el keresgélni. Hirtelen gonosz ötlet pattant ki a fejemből. Sejtettem, hogy mire készülhet így gyorsan berohantam a fürdőbe. Mielőtt észbe kaphatott volna én már bent voltam a fürdőben és kajánul vigyorogtam a saját tükörképemre.

- Ez nem volt szép! –hallottam kintről a hangját

- Csak beelőztelek a fürdőben. Nem értem mi a probléma –mondtam és alig bírtam visszafojtani a kitörő nevetésemet

- Tudod mire gondolok! –mondta és halkan kopogni kezdett az ajtón

- Na de Horan! Ilyen piszkos fantáziát! –mondtam tettetet felháborodással

- Rossz az aki rosszra gondol! –hallottam a hangján, hogy vigyorog

- Pontosan! És most kérlek hagyj fürdeni –mondtam bár tisztában voltam vele, hogy nem fog

- Nálam van a törülköződ! Be kell engedned!

A fenébe elfelejtettem, hogy bent nincs tiszta törülköző. Na ez blama! Micsoda öngól! Nem volt mit tenni kinyitottam a fürdőszoba ajtót, Niall meg ott állt az ajtófélfának dőlve kezében a törülközőkkel.

- Köszönöm! –nyúltam a legfelső törülköző felé de ő elkapta a csuklómat

- Mitől félsz? –húzott közel magához

Ha eddig nem dobogott sebesen a szívem és remegett a lábam, akkor most tuti olyan lehetek mint egy kocsonya.

- Nem félek –néztem a szemébe

- Igen? –kérdezte nagy komolyan

- Igen! –mondtam határozottan

- Akkor nem zavar ha ezt csinálom –nézett rám és elkezdte lehúzni rólam a kis kabátot

Mikor a felsőm felé nyúlt elkaptam a kezét és éreztem hogy zavarba jövök

- Na jó igazad van. –vallottam be

- Nem kell félned semmitől –emelte fel a fejemet

- Tudom csak .. –kezdtem de ő elhallgattatott

- Nem kell magyarázkodnod. Gyere –húzott lágyan maga után a fürdőbe

Ha akartam volna se tudtam volna ellenkezni, olyan gyengéden bánt velem. Hajaj már tudom mit érezhettek a többiek mikor a srácok „letámadták” őket. Bár Lauren azt mondta, hogy ő is félt eleinte, de aztán elengedte magát. Talán ezt kéne nekem is tennem, hiszen ő Niall. A fiú akit szeretek és akiben megbízok. Gondolataimból kizökkenve láttam ahogy a mosdó szélére teszi a törülközőket és felém fordul ismét. Most már nem állítottam meg, mikor a felsőmet levette és vele a többi ruhát is. Viszont elmosolyodtam mikor levettem róla a pólóját és kicsit elpirult. Tehát nem csak nekem vannak ilyen jellegű problémáim. A közös fürdőzés nagyon jó volt, bár végig lángolt az arcom mégis ennek ellenére közelebb kerültünk egymáshoz. Fél óra múlva már az ágyon ülve néztem – pizsamában ülve – ahogy Niall egy szál törülközőben a haját dörzsöli. Kicsit gonoszkodtam és a víz alá lökve teljesen elázott.

- Gonoszkodik és utána kineveti a másikat –nézett rám

- Dehogy! Képzelődsz –lóbáltam a lábamat

- Persze én mindig képzelődök, te meg mindig ártatlan vagy –vett fel egy alsónadrágot

- Pontosan! Látod ezt jól mondod! –bólogattam

- És pimaszkodik! –jött közelebb

- Mi? Hogy én? –lázadtam fel

- Bizony hogy te –puszilta meg az orromat

- Képzelődsz! Egyértelmű! –húztam fel az orromat

- Ó hogyne! Aztán kiderül rólad, hogy valami perverz nőszemély vagy! –simított végig a karomon

- Ne magadból indulj ki! –pusziltam meg az arcát és fel akartam állni, de ő visszahúzott

- Hova hova? –simított végig a hátamon

- Őőő .. –kezdtem de az érintése elfedtette velem a célomat – a konyhába akartam menni

- Most jöttünk onnan –csókolta meg a nyakamat

- De rendet kéne rakni. Anne infarktust kap ha meglátja mit csináltunk –mondtam visszafojtva a kitörő sóhajomat

- Majd reggel rendet rakunk, persze ha addigra nem csinálják meg a többiek –mondta és felfelé haladt a nyakamon

- Mi csináltunk rendetlenséget nekünk kéne .. –mondtam volna tovább is ha nem csókol meg

- Tényleg inkább a konyhában lennél, mint itt? –húzódott el

- Nem –csak ennyit bírtam kinyögni és ez neki pont elég volt

Óvatosan ledöntött az ágyra, egyik kezével mellettem támaszkodott tartva magát, míg a másik keze végigsiklott a combomon majd a fenekemen állapodott meg. Átkaroltam a nyakát és teljesen magamra húztam őt, áthágva a közte és köztem lévő távolságot. Mellkasa az enyémhez simult, kezeivel lágyan simogatott én pedig átkaroltam a nyakát. Azt hiszem valahol itt vesztettük el a fejünket és nem volt megállás, lekerült rólunk minden ruha – amit nem tudom hogy vittünk véghez, mert egy percre nem szakadtunk el egymástól – és Niall életem legszebb élményében részesített.

- Szerinted a többiek mikor jönnek haza? –kérdeztem Niallt a mellkasán feküdve

- Nem tudom. Harryből és Louisból kinézem, hogy valami horror filmre rángatta be a lányokat –mondta

- Akkor hazafele rendőri kísérettel fognak jönni! –nevettem fel

- Meg van rá az esély –mondta a hajamat simogatva

Ezután nem hangzott el sok szó közöttünk, bár én magamban azon meditáltam, mit csinálhatnak a többiek.

*Betti szemszöge*

- Louis ha tovább dobálsz popcornnal esküszöm a fejedbe nyomom az egész zacskót! –fordultam hátra

- Bocsi de olyan jó célpont vagytok! –vigyorgott

- Vic csinálj vele valamit! Vagy én megyek hátra –mondta Zayn is

- Mit csinálhatnék? –nézett rá értetlenül Vic

- Foglald le valamivel –kacsintott rá Harry

- Könnyű azt mondani! Ti ketten vagytok a Larry Stylinson! –dobta fejbe Harryt egy popcornnal

- Mit vársz Louistól, ha ő is ezt csinálj? –nevetett Lauren

- Az igaz, de te vagy a barátnője. Szerintem a te fajta lefoglalásnak jobban örülne –mondta pimaszul Harry

- Styles! –böktem hasba

- Aucs na! Mit mondtam? –nézett rám

- Evésre használd a szádat! –tömtem a szájába egy adag kukoricát

Ezután szerencsére Louis abbahagyta a dobálózást és nyugodtan folytathattuk a film nézést. Fél óra múlva mikor Harry hátrafordult hogy megkérdezze Louistól kér-e csokit, meglepődve fordult vissza.

- Mi az? –néztem rá

- Eltűntek –mondta

- Ki?

- Nem ki inkább kik! Louis és Vic! –mondta kaján vigyorral

- Mi? –fordultam meg és Louiséknak tényleg a hűlt helyét találtam.

- Vajon hova tűnhettek –vigyorgott

- Maradj már! Egy moziban vagyunk!

- És?

- Biztos csak kimentek popcornt venni. Elvégre is Louis az egészet ránk dobálta –böktem meg

- Vagy nem –harapott bele a csokiba

Erre nem válaszoltam. Csak nem csinálnak semmi hülyeséget! Igaz hogy ez egy régi, kis mozi, de bármikor felismerheti valaki Louist. Kicsit aggódtam az eltűnésük miatt, de azon voltam, hogy felnőtt emberek tudják mit csinálnak. Ugye?

*Vic szemszöge*

- Louis ne nyafogj, te dobáltad a többiekre a popcornt –mondtam

- Igaz, de nekem kell még –mondta

- Édesem ott az ajtó, szolgáld ki magad –mondtam

- Egyedül nem akarok menni. Nélküled nem –nyafogott

- Ha kimegyünk venni, utána nyugton maradsz? –néztem rá

- Becsszó! –húzta ki magát vigyorogva

- Menjünk akkor –álltam fel

Óvatosan kiosontunk a teremből és a büfé felé vettük az irányt. Louis összekulcsolta a kezünket és ez valamiért megmosolyogtatott. A büfénél ketten álltak előttünk én pedig elővigyázatosságból Louis fejére húztam a kapucniját.

- Nehogy felismerjenek –mondtam és megöleltem

- Köszönöm –puszilta meg a fejemet

Olyan jó érzés volt a karjaiban lenni és érezni az illatát. Bár sokszor lökött és bolondos, na meg amit Harryvel művelnek az inkább letagandó. Viszont mikor kettesben voltunk olyan más volt. Komoly, bohókás, vicces, romantikus egyszóval elbűvölő. Kikértük a két adag popcornt és elindultunk vissza a terem felé. Viszont nekem ki kellett mennem a mosdóba – ha már kint vagyunk – úgyhogy az előtérben hagytam az én répás fiúmat. Mikor pár perc múlva kijöttem meglepődve konstáltam, hogy eltűnt. Elmentem a büféhez, de ott sem volt. Már azon voltam, hogy vagy pár rajongó elrabolta vagy visszament a többiekhez, mikor hátulról két kéz fonódott a derekamra

- A frászt hozod rám! –fordultam meg és belebokszoltam a karjába

- Au! Ne haragudj. Csak találtam egy üres termet –mondta

- És ez miért olyan fontos? –néztem rá

- Gyere –húzott maga után

- Hova megyünk? –kérdeztem

- Majd meglátod –mosolygott

- Louis ha rajta kapnak minket, tuti kivágnak a moziból! –pislogtam körbe aggódva

- Nem fognak ne aggódj!

Valahogy nem nyugtatott meg, de követtem őt a mozi hátuljába. Megállt egy kopottas ajtó előtt és kinyitotta. Belépve egy hatalmas mozi teremben találtam magamat, ahol rengeteg szék volt. Látszólag ez egy használaton kívüli terem lehetett, mert az ülések kicsit porosak voltak és nem volt nyoma annak hogy emberek jártak volna bent. Louis lefutott a sorok között és felállt a vetítővászon alatt lévő kis pódiumra. Elképzelni se tudtam, hogy mi a jó istent akarhat itt. Mint egy kisgyerek úgy rohangált és élvezte hogy színpadon állhat. Lassan előre sétáltam én is a székek között és leérve leültem az első sorba. Mosolyogva néztem ahogy bolondozik és produkálja magát. Komolyan ide már csak egy nagy élő répa kellene – akár Harry személyében – és szedhetnénk jegyet az élő kabaréra. Hirtelen megállt és úgy csinált mintha mikrofon lenne a kezében. Reméltem csak, hogy nem énekelni készül. Akkor tuti lebuktat minket. Sejtésem a következő pillanatban beigazolódott, mikor halkan és lágy hangon énekelni kezdte a következő sorokat

I'm never gonna say goodbye
Cos I never wanna see you cry
I swore to you my love would remain
And I swear it all over again and I
I'm never gonna treat you bad
Cos I never wanna see you sad
I swore to share your joy and your pain
And I swear it all over again

(..)

And if you see how beautiful you are to me
You'll know I'm not lying

Éreztem ahogy lassan könnyek lepik el a szememet és a szívem heves dobogásba kezdett. Még soha egy fiú nem csinált ilyet nekem és Louis ahogy ott fent állva énekelt, énekelt nekem, arra nincsenek szavak. Mikor befejezte felálltam és odarohantam hozzá ő pedig felkapott és megpörgetett a levegőben. Még le se tett a földre, de már forró csókban forrtunk össze.

- Mondtam már, hogy bolond vagy? –néztem rá mikor elhúzódott

- Mondtam már, hogy szeretlek? –döntötte a homlokát az enyémnek

Itt a szívem kihagyott egy dobbanást…most mondta ki először, hogy szeret.

- Nem még nem. Én is szeretlek –öleltem meg

Ezután leültünk az egyik sorba és beszélgetni kezdtünk, bár Louissal ezt gyakran csináltuk. Csak így ismerhettük meg a másikat, hogy milyen, mit szeretne, mit vár egy kapcsolattól. Más embert meglepne ha megtudná, hogy milyen valójában Louis. Nagyon érzelmes fiú aki képes lenne valahogy még egy csillagot is lehozni ha tudná, hogy arra vágyom. Nem tudtam egyszerűen betelni vele, képtelenség! Gyönyörű szeme és elbűvölő mosolya mindig elérte nálam, hogy hamar beadjam a derekam és engedjek neki. Akármilyen őrültségről is legyen szó. Apropó ha már őrültség…

- Mit csinálsz? –néztem rá miközben ő az ölébe húzott

- Semmit –mondta ártatlanul és kiszedte a hajamból a hajgumit amivel még otthon fogtam össze sebtében a hajamat

- Látom!

- Nem jobb ha érzed? –kérdezte és kezét a tarkómra csúsztatva ajkaival az enyémet kezdte kényeztetni

- Ne –húzódtam el – Louis egy moziban vagyunk!

- De nincs itt rajtunk kívül senki! –babrált a hajammal

- Bármikor bejöhet valaki –érveltem lángoló arccal

- Hatalmas ez a terem és félhomály van, aki itt meglát minket annak nagyon jó a szeme –puszilt bele a nyakamba

- Ez őrültség! –vágtam rá

- Őrülten szép a szerelem –mosolyodott el

- Én még nem csináltam ilyet –motyogtam

- Milyet? Az együttlétre gondolsz vagy arra, hogy egy moziban? –húzta fel pimaszul az egyik szemöldökét

- Utóbbi –mondtam az inge gallérját piszkálva

- Egyszer mindent ki kell próbálni –mondta oldalra döntve a fejét

- Szerinted! –néztem a szemébe ami nem volt jó ötlet, ugyanis megint elvesztem bennük

- Szerintem meg te is akarod, csak félsz –simított végig az oldalamon

- Muszáj mindig belelátnod a másikba? –durcáztam

- Nem látok beléd, érzem ahogy megremegsz mikor hozzád érek –mondta

- Perverz répa! –mosolyodtam el

- Csak őrülten szerelmes. Egyértelműen a te hibád, hogy ennyire elcsavartad a fejemet –húzott közelebb az ölében

- Persze! Minden fiú a lányra fogja a perverzióit? –kérdeztem

- Nem mindenki. Csak akinek ilyen gyönyörű barátnője van mint nekem –mondta és megcsókolt

Ezután a csók után életem legőrültebb dolgába hagytam magam belerángatni, ami erősen magába foglalj azt, hogy egy moziban lettünk egymáséi. Őrültség tudom és az is, hogy hagytam, de próbáljon meg valaki neki ellenállni. Mindenesetre azt hiszem az első alkalom Louissal mindig emlékezetes pillanat marad. Miután összeszedtük magunkat és felöltöztünk újra már nem mentünk vissza a többiekhez. Egyrészt mert úgy lángolt az arcom, hogy akár egy közlekedési lámpa is megirigyelhetné, másrészt a filmnek 20 perc múlva vége volt. Így nem volt már értelme visszamenni, ehelyett kiültünk a mozi előtt lévő padra és vártuk a többieket.

17 megjegyzés:

  1. áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!!!!!!! jó kis pervez rész lett, de imádoom!!! :DDDDD <3<3<3 kíváncsi vagyok, h Betti mikor adja be a derekát ;)
    ps: megint első komment :DDD yes!
    ps2: mondtam már, h iszonyatosan tehetséges vagy és imádom mind2 blogod?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elli mondtam már, hogy imádlak? :D *-*
      Örülök, hogy tetszik ez a rész is és annak még jobban hogy megint írtál! Egyébként őszintén megmondva, kicsit tartottam tőle hogy kiakadtok rám a Vic&Louis részért, de akkor örülök hogy mégse :D

      sok sok puszi <3<3

      Törlés
  2. Lécci,lécci, folytasd hamar...nagyon jó lett....:) :) jók a felosztott nézetek, de szerintem a következő Bettiről és Harryről szóljon, azok a legjobbak :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen Norah! *-* A következő rész már Betti szemszögéből lesz újra és Harry is "visszatér" :) Akartam írni egy részt a többiek szemszögéből is, hogy az ő életük is nyomon legyen követve :D Szóval igen, a következőkben visszatér a kedvenc párotok ^^ <3
      sok pusszi :3

      Törlés
  3. Szia Nagyon tetszik szerintem is jól írsz..:) nekem is van egy blogom, ha szeretnéd olvasd el:)) fontos lenne, mert ez egy suli verseny:))és nyerni szeretnék ha tudod kérj meg másokat is cserébe kirakom a blogomba a tiedet is.:))
    köszi előre is Lia Blog: http://pennyflower-anglia.blogspot.com
    Kérlek olvasd el!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!! Először is nagyon szépen köszönöm! Örülök, hogy tetszik :')) Másodszor mindenképp el fogom olvasni a blogodat és ki fogom rakni a főoldalra ajánlásba :) biztos nagyon szuper, futólag már beleolvastam és nagyon jónak ígérkezik! :)) pusszi xx

      Törlés
  4. hozhatod a kövit édes:DD mindig olyan későn kommentlek-.- mostanság elfoglalt vagyok a tanév vége miatt/: de ne aggódj tudok rád szánni időt;) ami lényeg tökjóóó:DD imádtam:) siess:)
    millionyipuszi<33

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rebekaa!!! :D semmi baj én a kései kommentárnak is nagyon örülök!<3 másrészt meg tudlak érteni, nekem is most van vizsgaidőszak://
      Köszönöm szépen*-* én meg téged imádlak
      sok pusszi<3

      Törlés
  5. szia:)
    nem rég fedeztük fel barátnőmmel a blogodat és azóta imádjuk <3
    nagyon érdekes,kalandos maga a történet:) tehetséges vagy és értesz az íráshoz;) nagyon várjuk a következő részt és további sok sikert a blogíráshoz:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia vagyis sziasztok akkor!!:D
      Köszönöm komolyan hihetetlenül örülök mikor új olvasók írnak és olvasom, hogy elnyerte a blog a tetszésüket! ^^
      Szintén köszönöm a kedves szavakat, nagyon aranyosak vagytok!!<3
      Igyekszem minél hamarabb hozni az új részt :))
      sok puszi :)

      Törlés
  6. szija nem rég találtam rá a blogra és meg kell hogy mondjam IMÁDOM!!!!!!!!!! remélem még sokáig fogod írni....:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Kingaa akkor üdvözöllek a blogon! ^-^
      Köszönöm hogy írtál és annak még jobban örülök, hogy tetszik a történet :)
      A történet hosszára nem lesz panasz azt hiszem, le fog menni pár rész talán évad is mire véget ér :D
      pusszi

      Törlés
  7. Szia még csak pár napja találtam rá a blogodra, de már most nagyon imádom :) Nagyon tetszik ahogy írsz :)Remélem hamarosan jön a kövi. Puszi Sok sikert :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Jenny!! :)
      Úgy látom egy újabb imádni való olvasóval bővült az oldal látogatóinak a száma :3 Köszönöm szépen, komolyan nem győzöm Nektek megköszönni a kedves szavakat! :')
      Igyekszem minél hamarabb hozni az új részt, ahogy lesz időm a vizsgák között hozom :)
      sok pusszii <3

      Törlés
  8. Mikor jön az új rész?????

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Orsi nem tudom megmondani előre, a héten mindenképp lesz már új rész ígérem! Félig már meg van az új rész írva, de sajnos csütörtökön lesz vizsgám és teljesen el vagyok havazva, ami tudom nem mentség, de sajnos tényleg így van:/ De ígérem a héten mindenképp lesz már új rész! :))
      pusszi xx

      Törlés
    2. Oké alig várom, és sok sikert a vizsgákoz!!!!

      Törlés