II. évad 26. rész

Sziasztok! Szeretném megköszönni az előző részhez érkezett rengeteg kommentet! <3 Hihetetlenül imádlak Titeket, nagyon jó érzés minden egyes alkalommal olvasni a véleményeiteket :) Valamint szeretném megköszönni a 91 feliratkozót! Elképesztő volt látni, hogy már ennyi feliratkozó van! Köszönöm mindenkinek, és ha valaki nemrég csatlakozott volna a bloghoz, akkor üdvözlöm a blogon :)

Remélem mindenkinek jól telik a nyár és jól vagytok :) Élvezzétek ki minden percét!

puszi xx

Bettina

Az elkövetkezendő napok nyugalmat, békét és boldogságot hoztak. Ugye milyen nyálasan hangzik? Pedig tényleg így volt. A fiúk a világkörüli turnéjukat tervezték, Simon a szerződésünk végett tárgyalt különböző menedzsmentekkel, mi pedig készültünk az X-Factor turnéra. Nem volt több fenyegetőzés, követés, zaklatás, és kórházat is már jó régen láttam. Harry-vel a kapcsolatunk tökéletes volt, harmonikus, vad, szenvedélyes, romantikus, gyengéd és még sorolhatnám. Amennyire izgultam az összeköltözéstől, annyira meglepően jó volt. Minden vágyam volt, hogy este és reggel az első és utolsó, amit meglátok, az ő gyönyörű zöld szeme legyen. Most még jobban megismertük egymást, és még jobban szerelmesek voltunk. A rendőrség egyszer keresett fel a döntő óta, hogy vallomást tegyek Caroline ellen. Mint később megtudtam a többieket is felkeresték, legalábbis George ezt mondta. Lauren többször tett rá említést, hogy érdekelné az ügy kimenetele, de én mindig ellenkeztem. Most, hogy végre megszabadultunk tőle, én már nem akarom tudni, hogy mi van vele. Vége lett ez a fontos. 

-         Kicsim figyelsz rám? –hallottam meg Harry hangját

-         Hm? –riadtam fel bambulásomból

-    Neked akár azt is mondhatnánk, hogy Harry meztelenül rohangál odakint, akkor is hevesen bólogatnál. Hol járnak a gondolataid? –lökött meg Liam

-         Nem, semmi csak elbambultam. Miről volt szó? –néztem Harry-re

-         Csak arról, hogy én el akarom venni Zayn-t, és hogy leszel-e a tanúm –ölelt meg

-         Ne gúnyolódj –böktem meg

-         Arról volt szó, hogy miként fogjuk összeegyeztetni a mi és az ő turnéjukat –mondta Vic

-         Nem tudom, ha mi ráérünk, akkor biztos menni fogunk utánatok –mondtam

-         Én is pont ezt vetettem fel –bólogatott Caroline

-         És ha mi érünk rá, mi jövünk hozzátok –mondta Niall

-         Remekül hangzik, közben meg valahogy kibírjuk egymás nélkül –mondta Lauren

-         Aki meg jól jár megint, az Liam –nevetett Zayn

-         Miért is? –nézett rá az említett

-         Mert Danielle könnyebben és többször fog tudni jönni hozzád, mint a lányok –mondta

-      Nem hiszem –rázta meg a fejét Danielle – Rémlik még, hogy említettem, megyek az X-Factor turnéra? Tehát ha a lányok nem érnek rá, akkor én sem.

-         Tényleg, elfelejtettem. Bocsi –mondta Zayn

-         Tehát mindenki ugyanarra a sorsra jut –mondta Louis

-         Pontosan –mondtuk a lányokkal

Három hét múlva kezdődött a turné, és a napokat folyton a stúdióban töltöttük próbákkal. A turnén már nem csak egy rövidített változatot énekeltünk, hanem a teljes dalt, így némi dalszövegtanulás és kemény próbák vártak ránk. Igaz, amikor nem próbáltunk a többiekkel hülyéskedtünk és együtt töltöttük az időnket. A próbák sokkal keményebbek voltak, mint ahogy azt először képzeltük. Savan az énektanárunk keményen bánt velünk, és akár 10x is képes volt velünk elpróbáltatni, ha neki egy hang is nem tetszett. Szerencsére most a táncot nem erőltették, persze volt egy begyakorolt séma, hogy mikor hova megyünk, de ennyi. Kora reggel keltünk és késő délutánig próbáltunk, és ez így ment másfél héten keresztül. A fiúkat alig láttuk, és folyamatosan csak aludni tudtunk volna. Bele se mertem gondolni, hogy ha ez már ilyen fárasztó milyen lehet egy világkörüli turné. A fiúk pedig erre készültek most, az Up All Night világkörüli turnéjukra. Ők is folyamatosan próbáltak, és mikor esténként Harry befeküdt mellém, láttam rajta, hogy nagyon kimerült. Mindig megpróbált beszélgetést kezdeményezni, hogy ne gondoljam azt, hogy elhanyagolja a kapcsolatunkat, de ilyenkor rendszerint elhallgattattam, és halkan dúdolva elaltattam. Szüksége volt az energiáira, és a hétvégék csak a miénk voltak. Egyik nap próba után elhatároztuk, hogy beülünk valahova egy jó nagy adag fagyira. bár még bőven Február elejét éltük, mi jó kis agyfagyasztás mellett döntöttünk. Kellemes volt hatalmas kehely fagyit elfogyasztani, azon versengeni, hogy kinek fagy le előbb az agya, és ki eszik meg több fagyit. Velünk tartott JJ, George, Jade, Perrie és Josh. A többiek fáradtak voltak, így inkább hazamentek. 7 óra körül úgy döntöttünk, hogy ideje nekünk is hazamenni. Igaz most pár nap szünet következik, de nem ártana kipihenni magunkat. Azonban mikor hazaértem nagy meglepetés fogadott, a bőröndjeim ott voltak az előtérben. Meglepetten raktam le a kabátomat és a táskámat, majd a háló felé indultam. Ott találtam Harry-t, aki épp háttal nekem pakolta a saját ruháit. Nekidőltem az ajtófélfának, majd megköszörültem a torkomat. 

-         Mit csinálsz? –érdeklődtem

-     Áh, szia, kicsim –egyenesedett fel, majd a nagy igyekezetben majdnem leverte az ágyon heverő dolgait

-         Szóval mit csinálsz? –kérdeztem miután megcsókolt

-   Ez igazából meglepetés lett volna, de elcsúsztam a pakolással és…és így már nem meglepetés. –szontyolodott el

-     Naa ne kenődj el. Figyelj, segítek befejezni a pakolást, és nem kérdezek semmit. Így még mindig meglepetés –öleltem meg

Erre felvidult az arca, szélesen elmosolyodott, majd nekiálltunk a pakolásnak. Bár megígértem, hogy nem kérdezősködöm, mégis feltűnt, hogy Harry inkább lengébb ruhákat pakolt össze magának. Sejtéseim voltak, de inkább megtartottam magamnak őket. 1 óra múlva már a kocsijába pakoltuk be a dolgokat, - persze azért én is átnéztem a dolgaimat, hogy minden meglegyen – és elindultunk a reptér felé. Harry egyszer telefonon beszélt Liam-el, amiből azt vettem ki, hogy a többiek is jönnek. 

-         Mindenki jön? –kérdeztem

-         Igen, gondoltuk jó lenne közösen menni –mondta és összefűzte az ujjainkat

Az út hátralévő részében mesélt a turné előkészületeiről, és engem is faggatott, hogy milyenek a próbák. Elmesélt pár vicces sztorit, ami velük esett meg, mikor készültek a turnéra. Azt is elmesélte, mikor Liam megbetegedett, és nem volt hajlandó beletörődni abba, hogy nem tud énekelni. Mindenáron fel akart lépni a fiúkkal, így a többiek énekelték az ő részét, de a közösnél ő is beénekelt. Nagyot nevetett mindenki a kitartásán, és a hűségén a fiúk iránt. Onnantól lett Liam, a csapatot lelkesítő és összetartó tagja.

Megérkezve a reptérre, hatalmas tömeg fogadott minket. Mint mindig, most is biztos voltam benne, hogy Harry végett van ez a nagy őrület. Pár testőr jött oda hozzánk, azt hittem segítenek kivenni a dolgainkat, de ehelyett egyik mellénk jött, a másik meg beszállt a kocsiba és elvitte. Nem értettem, hogy mi történik, csak arra gondoltam, hogy nem a tömegen keresztül akarják átvonszolni a csomagjainkat, hanem külön elintézik. Harry-vel kézen fogva vágtunk át a tömegen, és jó páran – igazából elég sokan – engem is megállítottak, egy aláírás vagy egy közös fotó végett. Meglepett, de igyekeztem titkolni. Mindig Harry szavai jártak ilyenkor a fejemben: most már te is híres vagy és vannak rajongóid. Fura volt még ez, de igyekeztem mindenkinek a kedvében járni. Olyannyira elszaladt velem a ló ezen a téren, hogy Harry-nek kellett rám várnia. Szégyenlősen fogtam meg a kezét, és hagytam, hogy maga után húzzon be a terminálba. 

-         Ne haragudj –motyogtam

-     Dehogy haragszom. Sőt, nagyon édes, hogy minden rajongódnak igyekszel kedveskedni. Így szeretlek –puszilta meg a kezemet

Körbe-körbe néztünk a hatalmas csarnokban és igyekeztünk kiszúrni a többieket. Végül hátrébb megtaláltuk őket, és meglepve láttam, hogy Lou, Tom és Lux is ott van. 

-         Ők is jönnek? –fordultam Harry felé

-       Igen, ők az utolsó pillanatban jelezték, hogy jönnének –mondta és előre futott, hogy átvegye Lux-ot az anyukájától 

Erre, ahogy Harry átvette Lux-ot, Lou felém futott, és nevetve megölelt. Elejtettem a táskáimat, és hasonlóképen nevetve öleltem vissza. Ölelésünket Harry felháborodott hangja szakította félbe. 

-         Hééé –nézett ránk Lux-al a karjában

-         Ne háborogj, te lenyúlod a csajomat, én is a tiédet. Így fair! –nevetett Lou még mindig ölelve

-         Na na! Figyellek titeket! –nevetett végre Harry is 

Mindenkit szorgalmasan végigölelgettem, - Zayn volt olyan kedves, hogy megpörgessen -, majd Harry-vel mi is becsekkoltunk. A gépünk indulásáig volt még fél óra, és mi egy emberként sikítottunk fel, mikor megtudtuk, hogy a Bahamákra megyünk. 

-         Ezt nem hiszem el! –ugrált Lauren

-         Pedig hidd csak el. Oda megyünk –mondta Zayn

Megöleltük a fiúkat és vagy ezer hála pusziban részesítettük őket. A nagy örömködés annyira ragadó volt, hogy még Lux is vidáman kacarászva tapsolt az apja kezében. Nagyot nevettünk rajta és mindannyian megdögönyöztük. Mint kiderült a kis pocakjánál nagyon csiklandós volt, és akárhányszor megcsikiztük nagyokat kacagott illetve járt keze lába. Mikor bemondták, hogy ideje beszállni, szedelőzködni kezdtünk és felszálltunk a gépre. Harry egy hármas ülést szemelt ki, ahova a repülőút feléig magához vette Lux-ot, és nagyon jól elvoltak. Többször átültem Tom vagy valaki más mellé, mivel Lou-nak meg kellett etetnie a kis hölgyet, és nem akartam, hogy ide-oda vigye őt. Egy ízben sikerült leülnöm két lány mellé, akik mint kiderült, nagy rajongóink voltak. Teljesen abszurdnak éreztem, hogy ilyen érzéseket táplálnak irántunk. Valaha én is ilyen voltam, szóval készségesen válaszoltunk nekik, és úgy beszélgettünk, mint a normális emberek, ami megnyugtatta őket is. Nem feszengtek, nem voltak idegesek, majd végül kifejtették, hogy nagyon örültek annak, hogy élőben is találkozattak velünk.

* Vic szemszöge *

Ha azt mondom, hogy Bahama gyönyörű, akkor úgy érzem, még keveset is mondok. Lélegzetelállító volt az egész, a ragyogó napsütés, és az egész hely hangulata. A reptérről egy kisbusz vitt minket a szállodáig, ahol szerencsére egy rajongó sem volt. Imádom őket, de jó lesz egy pár nap nyugiban, távol mindentől. Mindenki kapott egy külön lakosztályt, de nem voltunk távol egymástól, egy szinten volt az összes szoba. Átvettük lent, a kulcsainkat, majd elindultunk felfele. Megbeszéltük, hogy az első nap még szabadfoglalkozás, majd holnap lemegyünk a partra. Ahogy beléptünk a szobába, Louis azonnal elnyúlt a hatalmas ágyon. Nevetve pakoltam le a dolgaimat, az előtérben lévő szekrényre, majd lerúgtam a cipőmet, és ráültem a hason fekvő barátom fenekére. 

-         Kényelmes, hogy pont oda ültél? –kérdezte

-         Nagyon, a derekad olyan csontos –mondtam és feltoltam a pólóját

-         Hmm, mire készülsz? –mondta csukott szemmel

-     Átmasszírozlak. Már a repülőn mormogtad, hogy fáj mindened. –mondtam és elkezdtem óvatosan masszírozni a hátát.

-         Köszönöm kicsim, ez nagyon jó –dorombolta

Elmosolyodtam, majd lehúztam róla a pólóját, és úgy folytattam. Beletelt vagy fél órába, mire mindenét átmasszíroztam, majd a hátára fordult, én pedig felkerültem a csípőjére. 

-         Elől inkább feljebb ülj –mosolygott

-         Milyen perverz vagy –dobtam hozzá egy párnát 

Erre Louis hirtelen felült, én hangosan felsikkantottam, azonban ő elkapta a derekamat, mielőtt lefordulhattam volna az ágyról. 

-         Nem vagyok perverz, de akkor a ruháinkat feleslegesnek érzem –simított végig a hátamon

-         Most is az vagy –pusziltam meg az orrát

-         Csak van egy egészséges fantáziám a gyönyörű barátnőmet illetően –harapta meg az alsó ajkát

-         Ne csináld. –nyeltem egy nagyot

-         Mit is? –dugta az arcát a nyakamhoz

-         Na, jó elég! –mondtam és ledöntöttem vissza az ágyra, és folytattam a masszírozást

-         Egy egész nap áll még előttünk, van időnk kicsim –kacsintott majd becsukta a szemeit

Kicsit gonosz voltam, mikor a masszírozásba apró csókokat csempésztem, de nem csinált semmit, csak jólesően hümmögött. Mikor végeztem lehúzott maga mellé, és a mellkasára húzva bújtunk össze. 

-         Köszönöm ezt az egészet –néztem fel rá

-         Nincs mit szerelmem. Szerettünk volna, ha a turné előtt még ki tudunk kapcsolódni, és együtt tudunk lenni. Így a többiekkel is együtt leszünk, de kettesben is lehetünk. –simogatta a karomat

-         Már nagyon hiányoztál –bújtam szorosabban hozzá

-         Te is kicsim. –adott egy puszit a fejemre

-         Mit gondolsz, nem megyünk le sétálni a partra? Felfedezhetnénk ezt a paradicsomot –vetettem fel

-         Mehetünk –bólintott

Magunkhoz vettük a napszemüvegeinket, és a telefonjainkat, majd elindultunk le a partra. Mivel későn érkeztünk meg, így már kezdett sötétedni. A parton mindenhol lámpások voltak, és több alkalommal is megállítottak minket fiúk, hogy itt vagy ott hatalmas party lesz, ha van kedvünk csatlakozzunk. Louis-al azon nevettünk, hogy mire körbesétáltuk a partot és a környéket, vagy 20 ilyen szórólapot gyűjtöttünk össze. Végül leültünk egy fagylaltozó teraszára, rendeltünk két hatalmas fagyi kelyhet, és élveztünk a nyugalmat, illetve egymást.

* Caroline szemszöge *

Fáradtan nyúltam végig az ágyon, amíg Niall a fürdőben zuhanyozott. Hallottuk, ahogy Louis és Vic nevetgélve mennek el az ajtónk előtt, biztosra vettem, hogy a partra mennek. Ha nem lettünk volna ilyen fáradtak, akkor valószínűleg mi is lemegyünk, de e helyett rendeltünk fel vacsorát és a pihenést választottuk. Bekapcsoltam a tévét, és hasra fordulva keresgéltem a csatornák között. Épp megállapodtam az egyik csatornán, ahol a Gru mesét adták, mikor kinyílt a fürdőszoba ajtó, és kijött Niall egy száll boxerben. Kíváncsian emeltem fel a fejemet, majd az ajkamba harapva néztem végig, a félig még vizes barátomon. Átdörzsölte a haját, majd leterítette az egyik szék támlájára. Vigyorogva fordult felém, majd rám vetette magát, és vizes haját a mellkasomhoz dörgölte. Nevetve sikítottam fel és igyekeztem lelökni magamról. 

-         Neee…Niall elég legyen –nevettem

-         Csupa víz leszeeelll –mondta és még jobban magához húzott

-         Lökött vagy –adtam meg magam végül

-         De azért szeretsz –emelte fel a fejét

-         Mindennél jobban –mondtam és megcsókoltam

-         Én is téged. De most menj, zuhanyozz le mielőtt meghozzák a vacsorát –gördült le rólam

-         Megyek is –pattantam fel, és felnyalábolva a pizsamámat berohantam a fürdőbe

A mosoly még akkor is ott volt az arcomon, mikor beszálltam a zuhanykabinba és megeresztettem a meleg vizet. Gyorsan lefürödtem, majd 20 perc múlva illatosan és tisztán léptem ki a fürdőből. Ahogy kiléptem láttam, hogy a szobában apró kis mécsesek égnek mindenhol a szekrényeken és az asztalon. Niall az ágy végében állt – időközben felvett egy melegítőt -, és egy száll vörös rózsával a kezében engem nézett. Kezemből kiesett minden holmim, ahogy Niall karjaiba vetettem magamat. 

-         Ez meseszép, köszönöm –motyogtam

-         Ez csak egy kis kényeztetés kicsim –puszilt bele a nyakamba

-         Szeretlek Niall –húzódtam el kicsit

-      Én is szeretlek –mondta és ajkait az enyémekre tapasztva, nyelve máris utat tört magának, és édes csókban részesített

Meghatódva húzódtam el tőle és vettem szemügyre a kis előtért, ahol az asztalon ott várt a vacsoránk. Még egyszer utoljára megcsókoltam, majd leültünk elfogyasztani a vacsoránkat, miközben a tévében ment a Gru, mindkettőnk kedvenc meséje. Lehet másnak nem ez a tökéletes este a barátjával, de én semmi pénzért nem cseréltem volna el.