Moments - III. évad 8. rész

Sziasztok! Először is ne haragudjatok amiért ilyen sokára hoztam, csak most teljes fejetlenség az életem, ami ugyan nem mentség, de remélem ezzel a résszel valamelyest kárpótollak Titeket a kimaradásért. Másodszor pedig köszönöm a támogatásotokat, nagyon jól esik és hálás vagyok érte! <3 Még egyszer ne haragudjatok!
Remélem mindenki jól van és minden rendben Veletek :)
puszi
Bettina xx

* Lauren szemszöge*

Az ajtó elé érve Zayn eltakarta a szememet, mielőtt beléptünk a szobába, így kicsit esetlenül lépkedtem előre. 

-         Bízz bennem kicsim –búgta a fülembe

-         Legközelebb kipróbáljuk fordítva is –nevettem el idegesen magam

-         Amit szeretnél –puszilta meg a fejemet

Hallottam, hogy csukódik az ajtó, majd kattan a zár és végre elvette a kezét. Pislogva nyitottam ki a szememet, és ahogy körbenéztem a szobában, elakadt a lélegzetem. A szobában mindenhol ott volt a kedvenc virágom, fehér orchidea, a földön pedig vörös rózsaszirmok voltak elszórva. A lámpa búráját letakarta egy narancssárga anyaggal, így homályos derengésbe vonva a szobát. 

-         Tetszik? –kérdezte hátulról magához ölelve

-         Nagyon, Zayn ez gyönyörű! –fordultam vele szembe

-   Örülök, hogy ezt mondod. Szeretnélek, egész éjjel kényezteti és szeretni. –mondta majd az ing zsebébe nyúlt és egy karkötőt rakott a csuklómra

A szájához emelte a kezemet, adott egy csókot a csuklómra és a láncra, majd kezeit a derekam köré fonta. Nem néztem meg a láncot, de úgy gondoltam, hogy biztos gyönyörű, bármi az, amit tőle kapok.

-         Köszönöm –bújtam a mellkasához

-         Gyere, először is fürödjünk le –húzott a fürdő felé

Zayn a kádhoz vezetett, majd szorosan magához ölelt és megcsókolt. Ágyéka a csípőmhöz simult, mire én hozzádörgölőztem. Halkan belenyögött a csókunkba, majd egy morgással a hajamba túrva mélyítette el a csókunkat. Kezemet a mellkasáról felcsúsztattam a nyakához és szorosabban bújtam hozzá. Levegőhiányban zihálva váltunk szét egymástól, és Zayn kezei a pólóm alját kezdték keresni. Készségesen emeltem fel a karjaimat, és ő könnyedén szabadított meg tőle. Egy rövid csókot adott, majd lassan haladt lefelé, csókokkal halmozta el a nyakamat, a kulcscsontomat, a mellem közötti kis völgyet, majd a hasamhoz érve letérdelt elém. Kócosan, borostásan és pimasz mosoly keretében nézett fel rám, és egy gyors mozdulattal lehámozta rólam a nadrágomat. Beharaptam az alsó ajkamba, ahogy a combomat simogatta, néha hátratévedve a fenekemre. Apró köröket rajzolt a combom belső felére, mire akaratlanul is egy halk nyögés hagyta el a számat. Azonban mielőtt bármit tehetett volna elhúzódtam tőle, és felhúztam magamhoz. Ne csak ő élvezkedjen. Pólón keresztül simítottam végig a hasán és a mellkasán, és éreztem, ahogy izmai megfeszülnek az érintésem nyomán. Hamar kihámoztam őt is a pólójából, a nadrágját pedig nagy nehezen lerugdosta magáról. Azonban mielőtt ujjaim beleakadhattak volna a boxere szélébe, Zayn végigsimított a vállamon és a melltartóm pántjai két oldalt a vállamra estek. Felsóhajtott, majd nedves csókokat hagyott végig a vállamon. Hátranyúlt és kikapcsolva a kapcsot, lassú kínzó mozdulattal vette le rólam. Nem tudtam eldönteni ki száját hagyta el rekedtebb sóhaj, az övét vagy az enyémet, de érintése remegést indított el a testemben, mintha ezernyi apró szikra indult volna szét onnan, ahol bőre a bőrömhöz ért. Képtelen voltam a közelében léve parancsolni magamnak, és ahogy elnéztem neki se nagyon ment. Nekifeszültem a kezének, és csakhamar megszabadítottuk egymást a maradék ruhától. A meleg víz nagyon jól esett, beállva alá hagytam, hogy végig simogassa a testemet, kellemesen ellazítva minden porcikámat. Nem sokáig simogatták csak a vízcseppek a testemet, ugyanis Zayn beállva mögém kezével hasonló felfedezésbe kezdett. A hátam mögött állt, én pedig a mellkasának dőltem. A vállára hajtottam a fejemet és halkan ziháltam ő pedig néha szenvedélyes csókokban részesített. Mivel nem a zuhany alatt akartunk sort keríteni a dologra, így gyorsan lefürdettük egymást, és fél óra múlva már köntösben álltunk a fürdőszoba közepén. Megszokott lett, hogy Zayn kenegeti és kötözi a sebeimet, így most sem hagyta ki. A mosdó melletti kis szekrényen ültem akár egy jó gyerek, míg ő nagyon komoly arckifejezéssel csinálta a dolgokat. Néha elmosolyodtam, mikor kicsit kidugta a nyelvét, miközben tekerte fel rá a gézt és a fáslit. Ilyenkor felnézett rám mindig és egy apró puszit adott a lábamra, majd folytatta tovább.

-         Jó így? Nem szoros? –kérdezte felállva

-         Tökéletes, mint mindig –mondtam mosolyogva

-         Gyere kicsim –emelt fel és kivitt az ágyra

Nagyot kacagtam, mikor huppanva érkeztem meg az ágyra és körülöttem a párnák szanaszét leestek az ágyról. Zayn lassan rám ereszkedett, de én annyira nevettem, hogy képtelen volt bármit is kezdeni velem.

-         Már értem, hogy Harry mit érez, mikor Betti elront egy romantikus pillanatot –rázta meg a fejét

-         Ne legyél morci, nem tehetek róla, ez vicces volt –mondtam és igyekeztem komoly képet vágni

-         Nehéz eset vagy –csókolt meg és mikor kezei a combomat kezdték simogatni a köntös alatt egyből abbahagytam a nevetést

-         Te meg nem játszol fair játékot –mondtam miután ajkaink elváltak

-         Valahogy el kellett érnem, hogy abbahagyd. Összekötöttem a kellemest a hasznossal –kacsintott rám

-     A kellemest a hasznossal mi? Jó duma! –néztem rá és egy mozdulattal kioldottam a köntöse madzagját

Zayn felült és levéve a köntöst a földre dobta, amit követett az én köntösöm is hamar. Nem sűrűn volt, hogy lett volna megfelelő alkalmunk ilyen romantikus, mély és intim együttlétre. Belenyögtem a csókunkba és elszakadtam tőle, mikor kezével az érzékenyebb részemet kezdte el simogatni lassan, majd kör-körös mozdulatokkal. Mikor elhúztam onnan a kezét, egy őrjítően szexi mosoly jelent meg a szája sarkában. 

-         Mmm valaki nagyon türelmetlen –mormogta

-        Nem is értem miért csodálkozol, ha rólad van, szó mindig az vagyok –emeltem meg a csípőmet hozzá dörgölve

-         Ahogy én is szerelmem –mondta és egy lassú mozdulattal végre magamban érezhettem

Az érintése, a csókjai és a csípője kellemes mozgása, minden érzékemet kikészítette. Láttam rajta, hogy ő is ugyanazon megy keresztül, így a hajába túrva húztam többször is magamhoz csókra. Zayn összefűzte a kezeinket és a fejem fölött a párnába fúrta, miközben elért minket lassan az örömmámor. Vadul kalapáló szívvel és levegő után kapkodva bújtunk egymáshoz, ő a fejét a mellkasomon pihentette, én pedig a hátát simogattam.

-         Szeretlek –motyogtam a hajába

-         Én is szeretlek kicsim, őrülten! –mormogta rekedt hangon

Ezután nem tudom, hogy mikor, de egymást ölelve, egymásba gabalyodva nyomott el minket az álom.

* Betti szemszöge *

Sajnos a kis pihenőnk hamar véget ért és mindenki nekikezdett újra a munkának. A fiúk tovább utaztak Ausztráliába, mi pedig elkezdtük az X-Factor turné Amerikai turnésorozatát. Az első két koncertünk Los Angelesben volt, ezután mentünk tovább Dallas, Mexikóváros, Miami, és jelenleg épp New York-ban voltunk. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy annyi felé kellett egy nap rohannunk, hogy nem volt időnk azon bánkódni, hogy már jó ideje nem láttuk a fiúkat. Minden városban őrület, hogy mennyi rajongó várt minket, és az a szeretet, amit tőlük kaptunk leírhatatlan volt. Már lassan nem is számoltuk, hogy mennyi rajongót öleltünk meg és hány aláírást adtunk. Képtelenek voltunk elégszer meghálálni, minden egyes koncert végén azt a támogatást, amit tőlük kaptunk. Egyik délután épp a Times Square-n sétáltunk, mikor csörgött Vic telefonja, és Simon hívta. Először nem nagyon faggattuk, de mikor megállt mögöttünk és dermedten hallgatta Simon szavait, már mi is kíváncsiak lettünk. Elrakta a telefont és még mindig nem mondott semmit, mi pedig már majd meghaltunk a kíváncsiságtól. 

-         Vic mit mondott Simon? –kérdezte Caroline

-         Ez…ezt nem hiszem el –motyogta

-         Hahó, föld hívja Vic-et! Mondd már! –lengette meg Lauren előtte a kezét

-         Ki-kijött az első videónk! Kijött az első videónk! –mondta és másodszorra már hangosan sikította

-         Hogy…mi? –kérdeztem döbbenten

-       Megjelent az első videónk! Uramisten megjelent! –kezdett ugrálni Caroline és rángatta magával Vic-et

-         Ezt nem hiszem el, úristen ez…erre nem találok szavakat! Megcsináltuk –öleltük meg egymást és úgy kezdtünk hangos sikítás közepette ugrálni nem törődve azzal hányan bámulnak meg minket

Örömünkben sírásban törtünk ki és egyre csak öleltük egymást. Az első videónk, ez elképesztő. Csak akkor fogtuk fel igazán, hogy tényleg megcsináltuk. Elkezdődött a zenei karrierünk és ennek ékes bizonyítéka volt ez a videó, mint első lépés! Miután kisírtuk és sikítottuk magunkat, gyorsan felmentünk YouTube-ra, és megnéztük a videót. Ami végett ismét sírni kezdtünk, ugyanis a legkellemesebb emlékeinket vágták össze egy videóba. Mivel a Caroline általi támadás miatt, nem énekeltük el még egyszer a győztes dalunkat, így a próbákról kivágott jeleneteket rakták be. Nevettünk azokon a jeleneteken, amiket akkor készítettek mikor bolondoztunk, vagy őrjöngve ugráltunk, mert tovább jutottunk egy-egy élő show után. De volt olyan felvétel is, amin kidőlve alszunk a próbák közötti szünetekben a széksorok között a földön. Lehet nem egy leforgatott videó, de ezek voltunk igazán mi. Ez a négy bolondos lány, akik keményen küzdöttek és most itt vannak. A videó kijövetelének örömére és annak örömére, hogy megint kaptunk 6 nap szabadnapot, elmentünk az este bulizni, Eric, a Union J fiúk és Perrie illetve Jesy társaságában. 

Másnap egy kellemes meglepetés fogadott, mikor az egyik írországi főiskolás barátnőm Scarlett felhívott. 

-         Szia, Betti! –harsogta vidáman

-         Scarlett! Hogy vagy? –örültem meg a hangjának

-         Meg vagyok, köszi! Megyeget a suli csak nagyon hiányoztok! –mondta

-        Ti is nagyon hiányoztok! De nemsokára már megyünk vissza a jó öreg Angliába, és akkor meg tudlak látogatni! –mondtam

-         Talán erre hamarabb is sort keríthetnénk –mondta izgatottan

-         Mi történt? –kérdeztem

-         Ugye a Westlife még mindig a kedvenc együttesed? –kérdezte

-         Igen! Miért? –faggattam

-         Mert most 2 nap múlva lesz az utolsó koncertjük itt Dublinban! –mondta

-         Tessék? Utolsó koncert? –álltam fel

-      Feloszlanak. Emlékszem még rá, hogy megfogadtuk egyszer eljutunk egy koncertjükre. Nos, az, az igazság, hogy én már megvettem a jegyeket. Kérdés az, hogy el tudsz jönni vagy sem –mondta

-     Semmi pénzért nem hagynám ki! Pont most kaptunk 6 nap szabadnapot. Ma van az első, holnap odautazok, utána lévő nap koncert, és az azt követő nap visszajövök. Így simán benne vagyok és időben visszaérek. –lelkesedtem fel

-         El tudsz jönni? Ez szuper! Istenem alig várom már, hogy lássalak! –sikított fel a vonal túlsó felén

-         Én is nagyon várom már. Jézusom, Westlife koncertre megyünk! –pattogtam egy helyben

-         Ahogy mondod! Első sort megcélozzuk! –mondta

-         Meg bizony! Akkor holnap találkozunk, hova menjek? –kérdeztem

-      Gyere a kollégiumba! Megbeszélem a felügyelővel, hogy arra a napra hadd költözhess be az egyik szobába –mondta

-         Az szuper lenne! Újra a régi kollégiumban lenni! –sóhajtottam nosztalgikusan

-         Akkor holnap várlak, majd írj ha megérkeztél és kimegyek eléd! –mondta

-         Rendben, addig is vigyázz magadra! Holnap találkozunk, szia! –köszöntem el

-         Te is vigyázz magadra! Szia, leányzó! –bontotta meg a vonalat

Leírhatatlanul izgatott lettem, a Westlife gyerekkorom óta a kedvenc bandám volt. Mindig el akartam menni egy koncertjükre, de soha nem sikerült. Két nap múlva pedig ott leszek a búcsúkoncertjükön!