2013. június 9., vasárnap

II. évad 13. rész – Christmas eve with you part 2

Sziasztok! Tudom kicsit elhúzódott az új rész feltétele, de vagy el voltam havazva tennivalóval, vagy annyira fáradtan estem haza, hogy agyilag teljesen padlón voltam. Köszönöm türelmeteket és a támogatásotokat, hogy ennyien olvassátok és ilyen sokan írtok. Köszönöm és ne haragudjatok.





A rész egy kis +18-at tartalmaz!

Kézen fogva mentünk le a lépcsőn, és leérve a nappaliba láttuk, hogy jócskán kibővült a társaság. Megérkezett Liam barátja Andy, illetve Harry barátja Ed. Jó volt őket újra látni, és miután mind a ketten szoros ölelésben és két pusziban részesítettek láttam, hogy Harry már rég mással foglalkozik. Kíváncsian fordultam felé, és láttam, hogy még jöttek mások is. Egy nagyon csinos lány, egy jócskán tetovált fiú és egy gyönyörű kisbaba volt a kanapénál. Mosollyal az arcomon figyeltem, ahogy Harry kibújtatja a kicsit a kis vastag ruháiból, majd nevetve emeli fel a magasba, hogy puszikban részesíthesse. A picúrka nem lehetett több, pár hónaposnál, és nagyokat nevetett, mikor Harry a pocakját kezdte el puszilgatni. Majd eszébe jutott, hogy én is ott vagyok, így gyorsan felém fordult. 

-        Lou és Tom, bemutatom nektek a barátnőmet, Bettit. Betti Lou a mi stylistünk, Tom a férje, és ez a kis gyönyörű hercegnő a lányuk, Lux –mondta Harry
-         Oh, örülök, hogy megismerhetlek titeket. –mondtam
-         Mi is örülünk, Harry már rengeteget mesélt rólad –öleltek meg és adtak két puszit
-         Van olyan ember, akinek nem meséltél rengeteget rólam? –fordultam a bongyorkám felé
-         Nem tudom, valószínűleg nincs –nézett rám nagy bűnbánó tekintettel
-         Reménytelen eset vagy –adtam neki egy csókot 

Azonban ahogy Harry-hez hajoltam, egy aprócska kezet éreztem az arcomon. Oldalra pillantva láttam, hogy Lux tanulmányozza nagyon komolyan az arcomat. Megfogtam a kis kezét és egy nagy cuppanós puszit adtam a tenyerébe, mire nagyokat sikkantva nevetett fel. Tündéri kis csöppség volt, aki láthatóan nagyon ragaszkodott Harry-hez. Miután a fiúk előre mentek, Lou hozzám lépett. 

-         Tényleg nagyon örülök, hogy megismerhettelek. Még nem láttam Harry-t ilyen boldognak. –mondta
-         Nem gondoltam, hogy mindenkinek rólam mesélt –néztem rá
-         Hallanod kellett volna néha. Mikor az elején meglátogatott téged a fősulin és te visszautasítottad, egy egész óráig azt hallgattam, hogy mennyire a padlón van –karolt belém
-         Igen? –döbbentem le
-    Bizony. Aztán utána tanácsot kért Tom-tól, hogy miként hódíthatna meg téged anélkül, hogy még inkább elijesztene magától. Aztán mikor mesélte, hogy beadtad a derekad és engedtél neki, hihetetlenül örültem. Persze azzal nem dicsekedett el, hogy azt tette még az nap. –mondta és tudtam mire gondol
-         Ezeket nem is tudtam –ráztam meg a fejemet
-         Hát persze, nem minden fiú ossza meg ezt a párjával. De most már az a fontos, hogy együtt vagytok, és olyan szépek vagytok így együtt –mosolygott rám
-         Igen, bár most úgy tűnik lenyúlták –néztem Harry-re és az ölében ülő Lux-ra
-         Oh, ezt jobb, ha megszokod. Harry a keresztapja és hihetetlenül ragaszkodnak egymáshoz –mondta mosolyogva nézve, ahogy Harry kis előkét köt Lux nyakába
-         Amíg Lux nyúlja le, addig nem aggódom. –nevettem 

Lou-val csatlakoztunk a többiekhez, akik már a nappaliban felállított hatalmas asztal körül ültek. Meg kell hagyni ez a délután folyamán okozott némi problémát, hogy fogunk ennyien elférni az asztalnál. Aztán Greg felvetette az ötletet, hogy összerakunk két nagy asztalt, így el fogunk tudni férni. Mivel a szüleink főztek, így mi a lányokkal magunkra vállaltuk a terítést, így óvatosan behoztuk az első és a második fogást. Hatalmas hangzavar volt, mindenki beszélgetett, nevetgélt vagy épp jóízűen falatozott. Egyik felemen Harry a másik felemen Gemma ült, de mivel Harry teljesen kisajátította Lux-ot, így Gemma-val folytattam beszélgetést. Meglepett, hogy Harry ilyen jól tud bánni a kisbabákkal, hiszen gond nélkül megetette rettentő édesen Lux-ot, aki láthatóan teljes biztonságban érezte magát Harry ölében. Persze Lou mellettük ült, így azért anyu is képben volt Lux-nak. Mivel még pici volt Lux így ő finom tejet ivott, ezáltal hamarabb is végzett, mint mi. Jóllakottan, hatalmas pocival feküdt Harry karjában, miközben végre a szerelmem is nekiállhatott enni. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy Lux-ot elnyomja az álom, így leraktuk a kanapéra aludni. Két oldalról, két hatalmas párnát raktunk köré, nehogy leessen még véletlenül is. 

A vacsora végén feltálaltuk a finom desszertet, ami fagyi és sütemények hada volt. Niall tekintete azonnal felcsillant és nekiesett a hatalmas mennyiségnek. Caroline egy ízben jót nevetett azon, hogy a drágájának még az orra is tejszínhabos lett a nagy habzsolásban. Én csak egy szeletet ettem a sok finomságból, tele ettem magamat a fő fogásokkal. Miután 2 óra múltán mindenki kellően jól lakott és mindenki egy jót beszélgetett, Louis izgatottan vetette fel, hogy bontsuk ki az ajándékokat. Erre persze mindenkiből előtört a gyerek, és miután a szülők is egyetértettek, áttelepedtünk a fa köré. Először nem is tudtuk, hogy ki kezdje, végül megállapodtunk abban, hogy előbb a szülők, majd a lányok végül a fiúk bontják ki az ajándékaikat. Mindannyian rengeteg ajándékot vettünk a szüleinknek, akik meghatódva csomagolták ki őket. Természetesen nem csak a saját szüleinknek vásároltunk, hanem egymásnak is. Így nem is volt már csoda, hogy ekkora halom kupac ajándék volt a fa alatt. A fiúk vettek Lou-éknak is, emiatt rosszul is éreztem magam, mert ha tudom, hogy jönnek nekik is veszek valamit. De ahogy láttuk, a fiúk teljesen elhalmozták őket ajándékokkal, aminek örültem nagyon. Miután mindent kicsomagoltak a szüleink, következtünk mi lányok. A nagy csomagolás közepette, Harry odasúgta nekem, hogy egy ajándékát majd odafönt adja oda. Nagyot pislogva néztem rá, és még az ajándékokról is megfeledkeztem. Annyi ajándék volt, azt se tudtuk, hogy pakoljuk el őket magunk körül. A fiúk következtek, akik akár a kisgyerekek úgy tépték szét az ajándékok papírjait. Egy ízben Lauren meg is jegyezte, hogy ezért érdemes volt becsomagolni. 

Nagyon kellemes volt ott ülni, a szeretteink körében, beszélgetni, forralt bor iszogatni, és hallgatni, ahogy a fiúk karácsonyi dalokat játszanak, amit Niall kísért gitáron. Ennél csodálatosabb Karácsonyt el se tudtam volna képzelni. Éjfél közeledtével mikor már a fele társaság elaludt, és mindenki kezdett álmos lenni, a szüleink elrendelték a takarodót, amit nem is bántunk. Hosszú napunk volt, ránk fért a pihenés. Fáradtan csoszogtam fel az emeletre, Harry mögött majd, úgy ahogy voltam ruhástól rádőltem az ágyra. Fejem alá húztam egy párnát és el tudtam volna aludni. Éreztem, ahogy Harry leül mellém, majd fölém hajol. 

-         Ha elalszol, nem tudom odaadni az ajándékomat –mormolta mély hangon 
-         Hmm, akkor megyek, lefürdök, hogy magamhoz térjek –mondtam
-         Rendben, addig előkészítem –kacsintott majd felhúzott és a fürdő felé terelt 

Fogalmam sem volt, hogy mire készülhet, de a forró víz jól esett és kellően felébresztett. Átdörzsöltem a hajamat, aminek egy része jócskán vizes lett és belebújtam Harry egyik ingjébe. Alá az inggel együtt becsempészett fekete csipkés, újonnan beszerzett fehérnemű szettemet vettem fel. Nem tudtam mire készül Harry, de felkészült akartam lenni minden helyzetre. Lemostam a sminkemet, átfésültem még egyszer utoljára a hajamat, és kiléptem a fürdőből. Első dolog, amit észrevettem, a földön elszórt rózsaszirmok voltak. A szám szó szerint tátva maradt. Fura érzés volt, ahogy a puha szirmok csiklandozzák a meztelen talpamat. Egy kis ösvény volt kialakítva a fürdőtől, az ágyig, így azon lépkedtem tovább. Harry háttal állt, de mikor meghallotta az ajtó csukódását megfordult. Én meg, ha akkor ülök, tuti lefordulok a székről vagy az ágyról. Ünnepi öltözéke eltűnt, egy fekete melegítőnadrágot viselt, ami hanyagul lógott a csípőjén. Idegesen tűrtem egy tincset a fülem mögé és meredten néztem rá. Láttam, ahogy féloldalasan elmosolyodik, és elindult felém. A szobában félhomály volt, és így még őrjítőbben nézett ki. 

-      Ez lenne az utolsó ajándékom, szépségem –mondta és ujjával alig érezhetően simított végig a karomon
-         Harry ez gyönyörű –hebegtem a döbbenettől
-     Különleges estét szerettem volna a ma estére. Ez az első közös Karácsonyunk –puszilta meg az orromat
-         Igen, az első közös és különleges –néztem fel rá
-         Van valamim számodra –mondta majd a szekrényhez lépett

Kíváncsian néztem tevékenykedését, kivett egy kis dobozt a szekrényből, majd visszajött hozzám. Legnagyobb meglepetésemre letérdelt előttem, majd a bokámnál ügyködött. Ahogy láttam, egy kis láncot rakott a bal bokámra, majd a csuklómhoz nyúlt, amire szintén felrakott egy kis láncot. Felnézett rám, és ahogy ott térdelt előttem, éreztem, hogy lángra lobban a testem a tekintetétől. Kezével lassan simított végig a lábamon, fel a combomon és a keze eltűnt az ing alatt. A fejem biztos nagyon vörös lehetett, mert Harry elmosolyodott és ingen keresztül megpuszilta a hasamat. 

-         Nem Lux vagyok –kuncogtam fel az ismeretlen érzés nyomán
-         Nem, de szemtelen az igen –mondta és éreztem, ahogy két ujját beleakassza a fehérnemű anyagába, és lehúzza végig a combomon
-         Hm, fekete csipkés –morogta, szinte már dorombolva

Dermedten álltam, ahogy Harry kiléptetett belőle majd valahol a földön landolt. Felemelkedett hozzám újra, majd lejjebb húzta az ingemet, hogy a vállam szabadon maradjon. Lassan csókolt végig, egészen fel a nyakamon, ahol kicsit, de láthatóan kiszívta a bőrt, majd nyelvével kényeztette az érzékeny területet. Remegő kezeimmel a vállába kapaszkodtam, és szinte levegő után kapkodtam. Kezem lecsúszott a csupasz vállán, tenyeremmel simítottam végig izmos hátán, kicsit körmeimmel felsértve a bőrért. Erre hangosan felszisszent, majd halk morgás hagyta el a száját. Ajkai az enyémet keresték, majd szenvedélyes csókban részesített. Mikor levegőért kapkodva szétváltunk, felkapott az ölébe és megkerülve az ágyat az ablak felé vitt. Csak ekkor vettem észre, hogy a szirmok nem az ágyhoz vezetek, hanem az ablak előtt lévő puha párnákból, és takaróból készített fészekhez. Olyan meghitt és romantikus volt, a radiátor melegen tartott, és rálátásunk volt a kinti hófehér éjszakára. Óvatosan letett a puha párnákra, majd rám ereszkedett.

-         Tetszik? –kérdezte
-         Nagyon, csodálatos! –karoltam át a nyakát
-         Egész éjjel kényeztetni szeretnélek, ebben a puha kis fészekben –mondta
-         Nekem akárhol jó, csak veled legyek –túrtam göndör hajába
-         Szeretlek kicsim –suttogta rekedtes mély hangján a fülembe
-         Én is Edward –mondtam mosolyogva
-         Szóval még mindig szemtelen vagy –húzta fel a szemöldökét
-         Dehogy, csak szeretek incselkedni a szerelmemmel –kacsintottam rá
-         Ez esetben…ennek mennie kell –mondta és elkezdte kigombolni az ingemet 

Nagyot nyeltem és hagytam, hogy megszabadítson az ingjétől. Persze a melegítőnadrágjának is mennie kellett, amit nagy nehezen leszedett magáról. Zavarom csak még tovább nőtt, mikor Harry lejjebb húzódott, egészen le a bokámhoz. Felemelte a lábamat, és fogaival meghúzta a láncon lévő egyik medált. Nem volt még időm megnézni, mit is kaptam, jelenleg a lányos zavarom foglalt le a legjobban. Apró csókot adott a bokámra, majd haladt felfelé lassan kínozva engemet. Mikor újra felettem volt, magunkra húzta az egyik puha takarót, így már csak az takarta el a szerelmünket. Minden olyan csodálatos volt, egyszerűen úgy éreztem, hogy ilyen boldogság nincs, nem érdemlem meg. De Harry minden egyes csókja, zihálása és halk nyögése azt bizonyította, hogy igenis van és jelenleg az enyém. Az a boldogság, amely percek elteltével mindent elsöprően semmisített meg mindkettőnket. 

Nagy sokára aludtunk el, ott lent a kis meleg szerelmi fészkünkben, vagyis pontosabban Harry aludt csak el. Én a karkötőmet vettem jobban szemügyre, amit a kezemre rakott Harry. Most láttam igazán, hogy a kis medálok szavak valójában. 

Örök. Szerelem. Veled. Amíg. Élek. 

Könnyek szöktek a szemembe és meghatódtam. Annyira édes és romantikus volt tőle, hogy ezt adta. Istenem, sok ajándékot kaptam aznap, de mégis a legnagyobb ajándékot már korábban megkaptam. Ami nem más volt, mint maga Harry.

2 megjegyzés: