2012. január 9., hétfő

13. rész

Annyira váratlanul történt az egész, hogy elhúzódni se volt időm. Ajkait lágyan az enyémhez érintette és egy forró csókban forrtunk össze. Mikor éreztem, hogy Harry kezei a derekamra csúsznak felocsúdtam és megpróbáltam eltolni magamtól.

- Harry, ezt nem kéne –toltam el

- Nem érdekel mit gondolnak mások –suttogta és a nyakamhoz bújt

Hiába volt minden gyenge ellenállásom, ő már nem adta könnyen a dolgot.

- És Caroline? –kérdeztem

- Caroline aznap este megtudta, hogy lent vagyok a klubban a fiúkkal és lejött. Nem tudom miként jött rá nem is érdekel. Te pedig pont azt láttad mikor odajött hozzám. Semmit nem akarok tőle, csak egy barát. –nézett a szemembe

Próbáltam elhinni amit mond és nem kételkedni benne, de nehezen ment.

- Csak te kellesz nekem. –mondta és megint megcsókolt

Az első csókkal ellentétben most nem toltam el magamtól. Lehet, hogy holnap megbánok mindent és lehet megint én fogok pofára esni, de akkor sem tagadhatom a nyilvánvalót. Hiába próbálok meg távol maradni tőle, már nem vagyok rá képes. Most hogy megízleltem milyen a közelsége, a gyengédsége, az érintése és a csókja. Többet akarok, még többet. Átkaroltam a nyakát és beletúrtam az egyik kezemmel a hajába. Harry ezt valószínűleg „győzelemnek” vette ugyanis a takaró alatt belehúzott az ölébe. Mikor elhúzódtunk egymástól ő széles mosoly keretében nézett rám

- Ugye, hogy nem olyan nehéz engedni a szívednek? –kérdezte

- Ellenkezőleg. Nagyon édes érzés. –mondtam

- Hihetetlen, hogy itt vagy velem. Ez az egész az. –érintette meg az orrával az orromat

- Nekem meg nincs józan eszem, hogy engedtem neked –hajtottam a vállára a fejemet

- Semmi baj nem lesz –ölelt szorosan magához

- Remélem –karoltam át a takaró alatt

Ekkor megérkezett Simon a meleg teákkal amire mindenki lecsapott. Nagyon kényelmes volt így lenni, de mégis megtörtem az idilli pillanatot.

- Gyere menjünk mi is oda –álltam fel

- Most miért kellett elrontani a pillanatot? –nézett rám bánatos képpel

- Azzal hogy odamegyünk a tűzhöz és meleg teát iszogatunk összebújva még semmit nem rontottam el. –húztam fel

- Ugye tudod, hogy még mindig csak te fázok kettőnk közül? –ölelt meg

- Igen tudom, de azért odajöhetsz velem, ha csak nem akarsz itt maradni. –mondtam és kicsit hátrébb léptem

- Na még mit nem! Nem szabadulsz tőlem –húzott vissza szorosan magához

- Mindjárt gondoltam –mosolyodtam el és most én csókoltam meg őt

- Meggyőztél. –vigyorgott

- Azt sejtettem –mentünk oda a többiekhez

Elvettünk egy-egy bögre meleg teát az asztalról és csatlakoztunk a többiekhez. Niall most már odébb csúszott így Harryvel le tudtunk mi is ülni. A két takarót úgy helyeztem el, hogy az egyik Harryt takarja.

- Végre már nem különcködsz. –borzolta össze Louis Harryt

- Hát persze, hogy nem. Most már van miért ide ülnie. –nevetett Niall

- Na jó elég legyen. Inkább élvezzük, hogy ilyen jól összegyűltünk itt. –javasolta Vic

- Ez igaz. Nagyon hangulatos így a tűz körül ülni –értett egyet Zayn és a fele takaróját Laurenre terítette

- Nekem kedvem lenne énekelni –mondta Caroline aki Liam és Niall között ült közös takaró alatt

- És mi jót szeretnél énekelni? –kérdeztem

- All I Want For Christmas Is You –vágta rá

- Karácsonyi dalt, november végén? –nézett rá Lauren

- Miért ne? Nekem most ahhoz van hangulatom –mosolygott

- Jól hangzik –kezdett el pattogni Louis

Erre már a többiek is lázba jöttek és Niall – Simon engedélyével – befutott egy gitárért a házba. Mire visszaért már mindannyian lelkesen vitattuk, hogy mi is a dal szövege pontosan. Végül megállapodtunk hogy Lauren lesz a vezér hang, mivel egyedül ő tudta végig tökéletesen. Azon viszont már nem tudtunk megegyezni, hogy ki mit énekeljen így arra jutottunk, hogy mindenki énekel végig.

- Akkor kezdhetjük? –kérdezte visszaérve Niall

- Persze. Perfekt a banda. –mondta Lauren

Niall elkezdett játszani Lauren pedig belekezdett, mi pedig követtük őt. Szegény Vic aki nem tudta annyira a dal szövegét néhol lemaradt, így olyankor csak vigyorgott ránk, mint a vadalma. Azonban ami a legjobban meglepett: Liam elkezdett beatboxolni. Annyira meglepődtem, hogy még énekelni is elfelejtettem. Szó szerint tátott szájjal néztem őt és csodáltam, hogy képes erre. Harry zökkentett ki a döbbenetemből, azzal hogy összekulcsolta a kezét az enyémmel. Egyik döbbenetemből a másikba estem. Sikerült zavarba jönnöm és el akartam húzni a kezemet, azonban ő nem engedte. Próbáltam rosszallóan tekintettel nézni rá, azonban mikor rápillantottam nem ment. A tűz fényében még csodálatosabbnak tűnt, a szemei csillogtak és a tekintetében volt valami különleges mintha nem csak ő maga, de a szemei is mosolyogtak volna. Igen tisztában vagyok vele, hogy ez olyan furán hangzik, de ott akkor nekem mégis ez volt az érzésem. Mikor véget ért a dal a fiúk lelkesen kiabálni meg füttyögni kezdtek, a lányok meg megtapsolták – velem az élen – Liamet.

- Következő dalt kiválaszthatom? –kérdeztem

- Persze –vágta rá Zayn

- What makes you beautiful! –visítottam

- Ha azt szeretnéd, hogy rögtönzött kis koncertet tartsunk, csak kérned kellett volna. –nevetett Liam

- Teljesen más ha énekled és ha hallgatod. Énekelni akarooom –ütögettem meg Niall lábát

- És ezért miért engem ütögetsz? –nézett rám színlelt komolysággal

- Mert te vagy az én csoda gitárosom és minden rajtad múlik –néztem rá nagy bánatos szemekkel

- Rendben akkor osszuk fel a dalt. –kezdte Louis, de én félbeszakítottam

- Ti kérlek, semmit nem fogtok énekelni. Most mi énekelünk csak! –álltam fel

- Hova mész? –nézett rám Harry

- Nem csak én –válaszoltam és közben felhúztam a lányokat

- Ha már kihagyjuk a fiúkat üljünk egy kupacba –mondtam és átültünk a tűz másik felére

- Na szép, simán itt hagytak minket. –ültek összébb a fiúk is

- Várj –álltam fel és Niallt kézen ragadva átvittem hozzánk

- Hogynee ő bezzeg mehet. –lázadozott Harry

- Maradj már bongyorka. –intettem le

- Ezért még kapni fogsz –nézett rám sunyi tekintettel

- Még pár ilyen kijelentés és remélem tudod, hogy egész este énekelni fogunk. –nevettem el magam

- Maradj már, még képes és megteszi –súgta oda Zayn

- Ami azért baj mert.. -kezdte Harry

- Mert még szeretnék Laurennel beszélgetni azért. –vágta rá

- Oohhúúú –visította Harry és Louis

Erre Zayn csak oldalba lökte őket mosolyogva.

- Akkor kezdhetjük? –kérdezte Niall

- Mehet! –bólintott Lauren

Elkezdtük a dalt a lányokkal akik voltak olyan kis sunyik, hogy Harry részénél hagytak engem egyedül énekelni. Erre persze Harry mindig szélesen vigyorgott. Mikor végeztünk kisebb tapsot kaptunk a fiúk részéről.

- Most akkor mi jövünk –dörzsölte össze a kezét Harry

- Előre félek mit akar énekelni. –gonoszkodott Vic

- Na nem kötözködünk –nézett rá Louis

- Dehogy! Én? Soha! –védekezett Vic

- Na azért! Különben harapok –húzta fel a szemöldökét

- Meg se szólaltam –nevetett Vic

A fiúk összedugták a fejüket és sutyorogva tanácskozni kezdtek.

- Direkt csinálják, hogy ne hallhassunk semmit. –mondta Caroline

- Nahát Sherlock Holmes nem mondod! –nézett rá vigyorogva Lauren

- Beszóltál? –nézett rá Caroline

- Lehet –nevette el magát Lauren

- Szóval igen. –mondta és elkezdte csikízni, aminek az lett a vége, hogy mindketten a földön kötöttek ki

Vic és én a hasunkat fogva szakadtunk a röhögéstől, amikor megláttuk milyen porosak lettek.

- Ne nevessetek inkább segítsetek rajtunk –rúgott rám némi port Lauren

- Most végre nem én kötöttem ki a földön. –húztam fel

Niall eközben átment a fiúkhoz, akik időközben elkészültek és most fura arckifejezéssel néztek ránk.

- Mi az? Nem csak ti lehettek lököttek. –mondta Caroline

- Jogos –hagyta rá Liam

- Na megvan az a titokzatos dal? –ültünk vissza a helyünkre

- Persze, szóval ha kérhetnénk némi figyelmet. –mondta Louis

Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy mit ötöltek ki a fiúk számunkra. Amikor Liam elkezdte az első sorokat Lauren mellettem olyan szinten elkezdett vigyorogni, hogy az hihetetlen.

- Ezz .. –kezdte de mikor ránézett Zaynre nem tudta befejezni

A tekintetemet Zaynre emeltem, aki olyan csábosan nézett szegény barátnőmre, hogy azt csodáltam még él egyáltalán.

„It's everything about you, you, you
Everything that you do, do do
From the way that we touch baby
To the way that you kiss on me”

- Szerintem terveznek valamit –súgta oda Vic

- Egyetértek. –mondtam

A következő résznél be is igazolódott a sejtésünk. Felálltak és odajöttek hozzánk egyenként magukkal húzva minket. Amikor leültünk a fiúk egymástól függetlenül nekünk kezdtek el énekelni. Ahogy oldalra sandítottam a lányokra láttam, hogy a lányok rettentően zavarban vannak, Lauren főleg, mivel Zayn az arcát cirógatta éneklés közben. Azonban nem volt időm szemügyre venni a többieket ugyanis Harry magára vonta a figyelmemet azzal, hogy letérdelt elém. Annyira hihetetlenül édes volt ahogy ott térdelt előttem és közben mosolygott rám. Annyira akartam benne bízni és hinni neki, hogy nincs más a szívében csak én. A dal végén a lányokkal együtt kezdtünk tapsolni, Caroline még hangosan sikongatott is.

- Köszönjük, rózsát az öltözőbe –viccelődött Louis

- Hát ha rózsát nem is, de ezt kaphatsz –mondta Vic és elkapva Louist hosszasan megölelte

- Egye fene ezzel is beérem –mondta Louis és felkapva megpörgette Vicet

- Lökött –mondta miután letette, de azért még midig egymást ölelték

- Nekünk nem jár semmi? –lázadt fel kórusban Niall, Zayn és Harry

- Hát talán kaphattok egy puszit –mondta Lauren és Zaynhez lépve adott neki két puszit az arcára

- Hmm édes puszik egy édes lánytól –vigyorgott Zayn

Caroline is adott két puszit Niallnak, aki erre megölelte és kisgyerekként bújt hozzá.

- Legyen, ha már a többiek így benne vannak –mondtam és Harryhez fordulva adtam neki egy puszit a homlokára

- Ezt nem gondoltad komolyan ugye? –ölelt meg

- Nem értem mi a panaszod –néztem rá komoly arccal

- Szóval nem? –mondta huncut mosollyal, majd kezét a tarkómra csúsztatva magához húzott és megcsókolt

Hallottam ahogy a többiek őrült füttyögésbe kezdenek. Tudtam, hogy nem lenne szabad engednem neki, de mit tehet az ember ha már teljesen meghódították? Mikor elváltunk egymástól Harry a homlokát az enyémhez döntve nézett rám azokkal a gyönyörű szemeivel.

- Na valami ilyesmire gondoltam –húzódott mosolyra a szája

2 megjegyzés: