19. rész

A konyhába visszaérve megnéztük a tésztát ami még nem volt készen így Harry felajánlotta, hogy megmutatja a buli szobát.

- Ez hatalmas –néztem körbe

- Itt szoktuk tartani a bulikat, meg odalent. A zene itt fent szól, de az erősítőknek hála elég hangos ahhoz hogy lent is hallható legyen. –magyarázta

- El tudom képzelni, hogy milyen bulikat rendeztek ti –sandítottam rá fél szemmel

- Tiltakozok! Semmi vad bulit nem rendeztünk még. –nevetett

- Még! Ezen van a hangsúly –mutattam rá

- Ha majd te is itt leszel akkor már annak fog számítani –húzott magához

- Miért is? –néztem fel rá

- Teljesen más azért ha az ember a barátnőjével bulizik –mondta

- Harry most pontosan mi hogy is állunk? –kérdeztem

- Két lábon? –kérdezett vissza

- Bolond! Tudod, hogy értettem. –löktem meg

- Igen tudom. Te mit gondolsz? Hogy állunk? –kérdezte

- Én nem gondolok semmit. De te már kétszer is a barátnődnek neveztél –babráltam szokásosan az ingjével

- Mert mindennél jobban szeretném, ha az lennél –nézett a szemembe

- És akkor mi most járunk? –szuggeráltam igen erősen azt az egy gombot

Harry elnevette magát és kicsit távolabb húzódott.

- Rendben akkor megkérdem: leszel a barátnőm? –kérdezte féloldalas mosoly keretében

Egy pillanatig csak álltam dermedten, majd az ingje után nyúltam és magamhoz rántottam. Válasz helyett szenvedélyesen megcsókoltam.

- Ez egy igennek veszem –mondta mikor elhúzódtunk egymástól

- Határozottan veheted annak –mosolyogtam rá

Miután ezt sikeresen megbeszéltük visszamentünk a konyhába, ahol a tészta már jócskán kész volt. Harry nagyon aranyos volt ahogy kötényben, meg kesztyűben kivette a tálat és gondosan az asztal közepére helyezett tartóra tette. Elővett tányérokat, meggyújtott két gyertyát majd nagy büszkén tálalta a – majdnem – maga készített ételét. Nagyon jól nézett ki és az illata is ínycsiklandozó volt. Reszelt még némi sajtot a tetejére majd elém rakta és kérdő tekintettel nézett rám. Ezt annak vettem, hogy kóstoljam meg és mondjak véleményt. Felvettem a villámra hát pár szem tésztát és gondos fújdogálás után megkóstoltam. Nem csak az illata, de az íze is isteni volt. Miután elismerősen bólogattam kifújta az addig bent tartott levegőt és mosolyogva szedett magának is. Az est további részében egymásnak meséltünk magunkról, hiszen szinte nem is ismertük egymást.

Eközben Laurenék is megérkeztek Liamék házához, amely egy takaros kis sorház képében jelent meg előttük.

- Szép helyen laktok –mondta Vic

- Nekünk elég ez is, nem kell kastély –mondta Niall

- Kastély? Miért ki lakik kastélyban? –nézett rá Lauren

- Harry és Louis –bökött fejével Zayn Louis felé

- Bezzeg amikor a jó kis bulikat csináljuk nem panaszkodtok! Gonosz répák vagytok! –nézett rájuk sértődötten Louis

- Még jó hogy nem rohadtak! –mondta Liam kinyitva az ajtót

- A következő sértésem az lesz! Ne lődd le a poént ha kérhetlek! –ütötte finoman arcon Liamet

- Kérlek! –tette fel a kezét

Mikor beértek a házba, egy igen szépen és gondosan berendezett lakás tárult a szemük elé.

- Mibe fogadjunk, hogy nem magatok takarítjátok! –ült le a kanapéra Caroline

- Nem. Rendszeresen jár takarító minden héten. –mondta Liam

- Az egyikkel Zayn elég rendesen megjárta –kuncogott Niall

- Kértelek, hogy ne hozd fel azt az esetet! –fordult felé Zayn

- Mi történt? –csapott le a témára Lauren

- Igen tudni akarjuk! –mondta Vic Louishoz fordulva

- Ne merd! –fenyegette meg Zayn

- Bocs cicám, nőnek még nem mondtam nemet, nem most fogom elkezdeni! –kacsintott rá Louis

- Szóval? –türelmetlenkedett Vic

- Zayn egyik délután úgy döntött, hogy meztelenül táncikál a nappaliban, miközben a takarítónő épp Niall szobájából jött ki –röhögte el a végét Louis

- Nee!! –visítottak fel egyszerre a lányok

- De ha mondom! Egyszerre látták meg egymást és szegény lány teljesen ledermedt. Zayn zavarba jött, de ami a legviccesebb volt, hogy a lány nem ment el azonnal. Folyton csak annyit mondott, hogy bocsánat, bocsánat miközben meredten nézte Zaynt –fetrengett a röhögéstől Louis

- És mi történt végül? –kérdezte nevetve a könnyeit törölgetve Lauren

- Mikor Zayn hangosan rászólt, hogy menjen el akkor elhúzta gyorsan a csíkot. –nyögte ki nagy nehezen Louis

Erre a három lány hasát fogva fetrengett a kanapén. Liam és Niall a konyhában röhögött a sokadszorra előadott történeten.

- Köszi Louis! Ezért még kapni fogsz –bokszolta vállba Zayn

- És mivel fogsz büntetni? –nézett fel rá röhögve Louis

- Répamegvonással! –lökte meg Zayn

- Nee bármit csak azt ne!! A répáimat nem bánthatod! –vágott kétségbeesett arcot Loui

- Dehogynem –vigyorgott Zayn

- Niall védj meg! –ment oda a szöszihez

- Ugyan Loui tudod, hogy Zayn csak húzza az agyadat. Amúgy is mit aggódsz, még csak nem is egy házban laktok! –mondta Niall

- Igaz! Okosat mond az ír manónk! –nevetett fel Louis

- Majd ráveszem Harryt, hogy segítsen! –kacsintott rá Zayn

- Harry a szeretőm, majd lekenyerezem valamivel! Amúgy is amíg Betti ott van, nem hiszem hogy az én répáimat akarja magáénak tudni –huppant le a lányok közé

- Na akkor rendelünk kaját? –nézett körbe a társaságon Liam

- Már hívom is a Nando’s-t! –rohant a telefonért Niall

- Jellemző –mondta egyszerre a három fiú

Niall megrendelt egy halom ételt, közben pedig Zayn kihozott pár erősítőt, hangfalakat és a laptopját amin a zenéit tárolta.

- Akkor kezdődhet a buli? –kérdezte majd bekapcsolta a zenét, amin elsőnek a „Gym Class Heroes – Stereo Hearts” dal szólt

- Úhh ez a kedvencem! –mondta Caroline

- Akkor party! –ugrott fel a kanapéra Louis

- Ha nem bánjátok áthívom Daniellet –mondta Liam

- Dehogyis, csak nyugodtan –mondta Lauren

- Megyek felhívom –ment be a szobájába

- Danielle a barátnője igaz? –néztek a fiúkra

- Igen. Már lassan egy éve együtt vannak. Bár Danielle nehezen adta be a derekát, a jelentős korkülönbség miatt. Végül aztán Liam elérte amit akart és Danielle is rájött arra, hogy vonzódik hozzá. Szép kis szerelmi történet –magyarázta Zayn

- Ebben egyetértünk –bólogatott Vic

- Kicsit hasonlít Betti és Harry kapcsolatára –mondta Lauren

- Igaz! –kapta fel a fejét Niall

Egy idő után mindannyian kezdtek feloldódni és miután félretolták a bútorokat táncolni kezdtek. Fél óra múlva megjött az étel is, amikre Niall azonnal le is csapott. Louis azzal szórakozott, hogy falatkákat dobált a szájába amelyek közül jó pár mellé esett. Épp feldobott egyet ami várhatóan a szájában landolt volna, de Vic odanyúlt és elkapta.

- Héé az az enyém lett volna –nézett rá durcásan Louis

- Hát most már az enyém –mondta és bekapta gyorsan

- Osztozkodásról nem hallottál még? –fordította maga felé Louis és egyre közelebb hajolt

- Ha ennyire kell, dobok én másikat a szádba –jött zavarba Vic

- De nekem nem kell másik –mondta Louis és ajkaik már csak pár centire voltak egymástól

- Louis –mondta Vic mielőtt Louis ajkaira tapasztotta az övét

Körben mindenki csak nézett, hogy mi lesz a vége. Pár másodperc után Vic kezeit Louis nyakára kulcsolta és közelebb vonta magához. Ekkor mindenki örömujjongásba kezdett, mire a párocska zavartan rebbent szét.

- Mindig mondtam, hogy a kaja összehozza az embereket! –nevetett Niall

- Most az egyszer igazad volt –veregette vállba Liam

- Akkor most hogy is álltok? –kérdezte Lauren

- Szerintem úgy ahogy ti Zaynnel –mondta Louis és átkarolta Vicet

- Jaaj gratulálunk! –sikított fel egyszerre Lauren és Caroline

A nagy örömujjongást a csengő zavarta meg.

- Majd én nyitom! –nyomta vissza Liam az épp felállni készülő Louist

- Mindig ezt csinálja, ha Danielle jön. Olyan izgatott lesz, mint én karácsonykor –rázta meg komolyan a fejét Louis

Mindannyian kicsit hátradőltek, hogy tudjanak leskelődni. Azonban csak annyit láttak, hogy Liam lesegíti a kabátját majd miután hosszan megcsókolta, kézen fogva a konyha felé húzta.

- Jönnek –mondta Louis és hangos csattanás közepette visszatette a széket a földre

- Tudom, hogy leselkedtetek –előzte meg a kis csapatot Liam

- Rágalom! Olyan negatív vagy néha Liam, több répát kéne rágnod! Az a te bajod! –mutatott rá Louis

- Majd egyszer –intette le Liam

- Mindig ezt mondod. Úgy csinálsz, mint Niall az edzőteremmel. –mondta

- Mondanám, hogy ez rágalom…de nem tehetem. –nevetett Niall

- Maradj már répagyerek. –nevette el magát Liam is

- Este majd ezért még számolunk –fenyegette meg a villájával

- Milyen kár, hogy te nem itt laksz –mondta Zayn

- Fene –bújt Vichez

- Szóval lányok, ő itt a barátnőm Danielle. Danielle ők itt, Caroline, Vic és Lauren. Niall, Louis és Zayn barátnői. –mutatta be a lányokat egymásnak

- Sziasztok! –mosolygott kedvesen

- Szia –válaszoltak egyszerre a lányok

Danielle nagyon aranyos és szimpatikus volt a lányoknak, így hamar megtalálták a közös hangot. Kis idő után Zayn felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy bulizni készültek nem pedig közös vacsorázásra így hamar a nappaliba terelte a társaságot. Jobbnál jobb zenék kerültek lejátszásra és a hangulat is egyre jobban fokozódott. Lauren és Zayn összesimulva táncoltak és közben néha elcsattant köztük egy-egy forró csók is. Nem tudnám megmondani, hogy melyikük volt jobban oda a másikért. Zayn gyengédsége, kedvessége, ahogy becézte és ahogy hozzáért teljesen megőrjítette Laurent. Meg kell jegyezni ez fordítva is elmondható volt, Zaynt minden alkalommal kirázta a hideg mikor Lauren a hajába túrt csók közben. Talán ők voltak az egyedüli olyan pár akik ilyen rövid idő alatt ennyire jól összecsiszolódtak. Vic és Louis egyenlőre még csak összebújva táncoltak, de látható volt, hogy Louis nagyon odavan érte. Leste minden kívánságát és nagyon gyöngéden bánt vele. Megpróbálta minél jobban meghódítani a barátnőmet, amit az édes mosolyával és gyönyörű szemeivel, na meg persze a szerelmes becézgetéseivel nem volt nehéz elérnie. Niall és Caroline a kanapén ülve beszélgettek, szorosan összebújva. Caroline szerelmes csodálattal nézett Niallre, aki szorgosan mesélt neki a One Direction előtti életéről. Néha zavartan elmosolyodott és megsimogatta Caroline kezét, amibe a lány minden egyes alkalommal beleremegett. A színpadon elcsattant csókjuk óta most először voltak ismét közel egymáshoz és Niall igaz kissé bátortalanul, de ismét megcsókolta. Caroline mohón kapott az ajkai után, ami már több önbizalmat adott a fiúnak. Liam és Danielle már megszokott párként táncolt a kanapé mögött. Liam az egyik kezével a hátát simogatta, míg a másikat a derekán pihentette. Danielle pedig a tarkóját simogatta és a hajába túrt. Liam imádta mikor ezt csinálta, teljese megőrjítette vele. Ismerték egymást jól, az elmúlt egy évben volt idejük kiismerni a másikat. Liam korántsem olyan éretlen 18 éves volt, ahogy azt Danielle először hitte. Nem gondolta volna, hogy Liam ilyen magabiztos és kitartó férfiként fog viselkedni és nem adja fel.

A bulin mindannyian remekül érezték magukat, olyannyira hogy az időről is megfeledkeztek. Mikor Vic ránézett az órára akkor döbbent rá, hogy csak fél órájuk van visszaérni a kollégiumba, hacsak nem akarnak kint maradni. Gyorsan értesítette a többieket akik kapkodva összeszedték a holmijukat. A fiúk úgy döntöttek, hogy elkísérik a lányokat így velük tartottak. Danielle úgy döntött, hogy ő inkább marad és megvárja a lakásán Liamet.

- Még szerencse, hogy ránéztem az órára –lihegte Vic

- Mit gondoltok, Betti is úton van már? –kérdezte Lauren

- Ha nem akar kint éjszakázni akkor igen –mondta Caroline

Szerencsére az úton nem volt senki, így Louis viszonylag hamar odaért az iskolához.

- Köszönjük szépen még egyszer a csodás estét! –mondta Vic

- Mi köszönjük a társaságotokat –mondta Louis és egy lágy csókot lehelt ajkaira

Sorban elköszöntek a fiúktól és berohantak a kollégium ajtaján. Azonban mikor felértek a szobába megdöbbenve látták, hogy én nem vagyok sehol.

- Nincs sehol! –jött ki a fürdőből Caroline

- Nem nézte az órát! Pedig direkt mondtam neki! –mérgelődött Lauren

- Már hívom is! –tárcsázta a számot Vic

Harryvel épp a nappaliban ültünk mikor megszólalt a telefonom. Úgy pattantam fel, mint aki megcsíptek. Villámcsapásként ért a felismerés, hogy nem néztem mennyi az idő.

- Úristen tuti elkéstem! –túrtam fel a táskámat kapkodva

- Honnan? –kérdezte kicsit kómásan Harry

Mikor megtaláltam a telefonomat és láttam, hogy Vic az már biztos voltam benne, hogy elmúlt éjfél.

- Szia –vettem fel

- Hol vagy? –kérdezte köszönés helyett

- Öhm Harrynél? –mondtam félénken

- Tudod te, hogy mennyi az idő? –vette át a telefont Lauren

- Igen tudom, most már. –motyogtam

- Direkt mondtam, hogy figyeld az időt. –mondta Lauren

- Ne haragudj! Teljesen kiment a fejemből –mondtam bűnbánóan

- És most mit csinálsz? –vette vissza a telefont Vic

- Nem tudom. –mondtam

- Majd alszol itt, nehogy már ez probléma legyen –állt meg előttem Harry

- Nem akarok zavarni –mondtam

- A barátnőm vagy, hogy zavarnál? –ölelt meg

- Várj, barátnőt mondott? –hallottam Vic hangját

- Dehogy, rosszul hallottad –füllentettem

- Nem, nem! Barátnőt mondott!! Ezek szerint összejöttetek! –kiabált bele a telefonba

- Igen. –mondtam pirulva

- Juuj ez szuper, gratulálunk! –kiáltotta a háttérben Caroline

- Aranyosak vagytok –mondtam

- De akkor reggel ha lehet már tévedj haza. –mondta Vic

- Rendben, azt már nem felejtem el –húztam be a nyakam

- És jó éjszakát a barátoddal –mondta bele a telefonba Lauren kiemelve az utolsó szót

- Naa sicc! Jó éjszakát! –mondtam és kinyomtam a telefont

Olyan lököttek tudnak lenni, de ezért imádom őket. Bár amilyen jó kedvük volt, le mertem volna fogadni, hogy történt valami Liamék lakásán. Na majd reggel kifaggatom őket. Most az volt a legnagyobb bajom, hogy Harryvel kell kettesben lennem egész éjszaka egy ilyen nagy házban.

- Gyere akkor keresek neked egy törülközőt. Éjszakára hálóingnek szerintem a rajtad lévő póló tökéletes lesz –húzott a szobája felé

Engedelmesen követtem és arra gondoltam, hogy egy száll pólóban kell majd aludnom.

- Harry nincs valami rövidnadrág féleséged? –kérdeztem az ágyán ülve

- Azt hiszem a vendégszobában van egy, amit még a múltkor hagyott itt Gemma. Mindjárt megnézem –ment ki a szobából

Gemma. Tudtam, hogy valahonnan ismerős ez a név. Abban a könyvben olvastam amit még annak idején Victől kaptam. Azt hiszem ő Harry testvére.

- Jól emlékeztem –jött vissza a kezében egy igen rövid nadrággal

- Hú gondolom a tesódnak jó alakja van –nézegettem a ruhadarabot

Harry aki eddig a szekrénynél matatott, most felém fordult és felhúzta a szemöldökét. Mikor ránéztem, csak elnevettem magam.

- Szóval hol is van a törülközőm? –kérdeztem kislányosan

- Én is így gondoltam –nyújtott felém egy nagy zöld törülközőt

Adtam egy puszit az arcára majd bementem a fürdőszobába. Szerencsére a kis mindenes táskámat mindig magammal hordom, így volt nálam sminklemosó. Utáltam sminkkel az arcomon aludni szerencse, hogy minden esetre fel vagyok készülve. Majd mikor végeztem, ruháimat a kád melletti kis szerkényre raktam és beálltam a forró víz alá. Olyan 20 perc múlva az újonnan kölcsönzött ruháimban léptem ki a fürdőből. Nem láttam sehol Harryt, így elindultam megkeresni. Épp kiléptem a folyosóra mikor egymásba ütköztünk.

- Épp téged kerestelek –mondtam

- Csak átmentem a vendégszobába megágyazni. Általában Gemma alszik ott, szóval sokkal lányosabb, mint a többi. –magyarázta

- Oh köszönöm –mentem be a másik szobába körbenézni

Itt már valóban észrevehető volt, hogy lány szokta birtokba venni, ha más nem is, de az ágyon lévő plüss nyuszi erről árulkodott. Mosolyogva emeltem fel és örömmel konstáltam, hogy ha másban nem is, de ebben már biztosan van egy közös pontunk Gemmával.

- Na megfelelő lesz? –jött be Harry

- Igen, köszönöm. Legalább alvótársam is lesz. –emeltem meg a nyuszit

- Igen, Gemma rajong az ilyen dolgokért –paskolta meg a plüss fejét

- Ahogy én is. Van egy hatalmas plüss mackóm –húztam ki magam

- Vele kell versenyre kelnem? –húzott magához

- Hát elég rendes kismackó, szerintem fogsz tudni egyezkedni vele –karoltam át

- Na majd meglátjuk –mondta és homlokát az enyémhez döntötte

Egy ideig megint így álltunk, majd sikerült elásítanom magam véletlenül.

- Hopsz ne haragudj! –szabadkoztam

- Semmi gond, hagylak is aludni. Szép álmokat, álmodj velem –mosolygott majd egy hosszú csók után kiment

Bambán bámultam azt a helyet ahol eltűnt a szemem elől, majd levetettem magam az ágyra.

- Hogy lehet valaki ennyire úriember? 17 évesen! –motyogtam bele a párnámba

Magam se tudtam, hogy miért jött ez a kitörés, de miután rendbe szedtem magam elrendeztem a párnákat és a nyuszit magam mellé húzva, megpróbáltam aludni. Nagyon nehezen ment, ugyanis idegen helyen nem tudok aludni. Ráadásul folyton a másik szobában lévő Harry járt a fejemben. Vajon ő már alszik? Esetleg ébren forgolódik, mint én? Nekem hosszú óráknak tűnt, mire el tudtam aludni. Hajnalban azonban ajtónyikorgásra ébredtem. Riadtan kaptam fel a fejemet és mikor megláttam, hogy Harry oson épp be a szobába hatalmasat dobbant a szívem. Amennyire ki tudtam venni a félhomályban csak egy melegítőnadrág volt rajta alul. Megvártam míg befekszik mellém, odébb paterolva az eddig alvótársul szolgáló nyulamat. Bekucorodott a takaró alá és felém fordulva szorosan magához húzott.

- Hát te? –kérdeztem meglepetten

- Nem bírtam tovább a gondolatot, hogy egy fal választ el tőled és nem lehetek a közeledben. –simogatta meg az arcomat

- Bennem is ugyanez fordult meg –mondtam és közben a hátát cirógattam az ujjammal

- Aludjunk –adott egy csókot

- Így már jobban fog menni –fordultam meg, Harry pedig szorosan mögém bújva átkarolt

Hihetetlenül jó érzés volt a karjaiban elaludni és közben érezni a közelségét. Belemosolyogtam a párnámba majd mindkettőnket elnyomott az álom.